Miért utálod a munkád? És ennek ellenére mi tart ott, miért nem váltasz?
Két indokom van csak:
- biztos és viszonylag jó fizetés
- stabil, bár kérdéses állambácsi mikor épít le megint létszámot
utálom:
-mert nincs fejlődés
-mert sz@r a fizetés
-mert semmi értelme
Az 5 perc utazási idő tart ott... azért nem váltok, mert ugyanilyen sz@r helyekre pályázhatok csak.
1, Mert sok dolgot megteszek mások helyett, akik örülnek, hogy szétesek. Van, aki szereti lefölözni más alárendeltségét;
2, Nem vagyk egy zseni, igyekszem keresni, vadászni állást, de nem megy. Van/volt pár állásinterjúm, de nem vagyok nyerő sehol sem.
Azt utálom, hogy azt hiszik, hogy hülye vagyok (23 éves vagyok, én vagyok ott a legfiatalabb. Maszek cég, 7-en vagyunk, ebből ketten vagyunk a családon kívüliek)
Túlórát elvárják, ha nem csinálod, "nem tudnak partnernek" tekinteni, bármit is elintézni csak saját hátrányomra tudok, mert mire végzünk mar minden bezár, így el kell kéredszkedni, amit persze kamatostul le kell dolgozni. Ha egy nap szabira készülsz, előtte való nap darabokra szednek, mintha kb. 1 évre mennél el
Az tart itt, hogy nem találtam még másik helyet. Már számon se tartom, hány helyre küldtem már el az önéletrajzom, de sajnos semmi eredmény..
"nem tudnak partnernek tekinteni"
mondjuk ez engem nem hatna meg
pénzt akarsz keresni, nem partnert
Utálom, mert legalább 3 ember munkáját kell elvégeznem, hülyének is néznek. Szar a fizetés, nincs rendes bejelentés. A fizetési rendszer egy átláthatatlan katyvasz, sosem tudom, mi alapján kapom a fizetésem. 2 éve nem volt emelés sem. A főnök egy álszent, a világ legjobb emberének állítja be magát, miközben kb. egy bűnöző.
Amiért még nem léptem le: nem fáj eléggé. Teljes home officeban dolgozhatok.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!