Egyetértetek a munkával és kollégák/főnökkel kapcsolatos elképzelésemről?

Valahol igazad van, de a világ nem fekete-fehér.

A munkában nincs szívesség, kedvesség vagy jófejség. Ebben egyetértünk, amennyiben arra gondolok, hogy más nem várhat el tőled üzleti döntéseket jófejségből, szívességből, emberségből. De bizony előfordul, hogy valaki anélkül hajlandó erre, hogy elvárnák tőle. Például én nem várhatom el, hogy a főnököm elengedjen délután 2-kor, ha a munkaidőm 6-ig tart, de lehet olyan jófej, hogy azt mondja, menjek és majd lecsúsztatom. Ez egyébként elég gyakori...

Nem mindenkinek a fejében megy ez a farkasprotokoll. Az enyémben sem. Nem vagyok csicska, de nem vagyok kompetitív. Sok főnököm kedvesebb és bőkezűbb volt velem, mint amennyi elvárható lett volna. Sok kollégámmal barátok lettünk. Nem azért dolgozom én sem, hogy lenyomjak másokat és magam szopkodjam. Fontosabb például a barátságos közeg. Nekem egy szinten ha megvan a magam bére, békéje, fejlődési lehetősége, nem sok vizet zavarok, nem zavar, ha mások fölém kerekednek. Nem másokat vagy magamat ölni vagyok a munkahelyemen, hanem számomra érdekes dolgokkal foglalkozni egy olyan közegben amiben én is igyekszem tenni azért, hogy jó legyen a hangulat és a csapatmunka.

A munkahelyi kapcsolataink alapja üzleti, de ez nem jelenti azt, hogy kizárólag annak kell lennie, hogy nem kedvelhetek meg valakit, hogy nem lehetünk az életünk egy elkülönített részén kollégák, a másik részén meg barátok.

Az egyik munkahelyemre a legjobb barátom ajánlott be, a másik munkahelyemen pedig kollégák voltunk a párommal... Nem okozott problémát, nem csalódtam bennük. Okkal állnak hozzám közel: szét tudunk választani dolgokat.

Miért lennének a munkatársak versenytársak?

Mármint.. vállalkozói piacon igen, ahol egymás elől veszik el az ügyfeleket, dee alkalmazotti státuszban mégis miért kéne versenyre kelniük egymással? Pont, hogy egy ügyön dolgoznak, közös a cél, közösen sokkal könnyebben meg tudják valósítani.

Azaz a kollégák csapattársak, nem konkurencia.

Innentől kezdve meg csapatként kell gondolkodni. Azaz van szívesség, van egymás segítése.

És ami azt illeti, ezt az attitűdöt várják már el a legtöbb helyen. Ha megneszelik, hogy legyűrni akarsz másokat, biztos nem vesznek fel.

7es vagoyk

ja és a cég kivesz belőlem, tehát nekem is ki kell vennem a cégből. Őőőő ja. Én dolgozom 8 órát, cserébe ő ad fizetést. De ennél nem több.

És azt mondod, csak a hozzánk közeli emberek számítanak, család, pár, barátok stb...

Hát nekem a kollégáim egy része a barátom is. Na most ilyenkor mi van?

Bár vélhetőleg sokkal jobb a légkör így nálunk, mint nálad lenne.

Szóval tulajdonképpen 0%-ban értek egyet veled.:D