Egy ilyen kínos állásinterjú után van értelme még próbálkoznom? 21/f

Vendéglátó iskolában végeztem májusban. Vidéki srác vagyok kicsit visszahúzódóbb.

Mivel nagyon érdekel a szakma beadtam az önéletrajzom egy nívós fővárosi helyre ahol a szakma egyik legismertebb alakjáé volt a hely. És hát behívtak. És valahogy Teljesen leblokkoltam , ramjott a menekülési pánik , lejátszódott ott előttem hogy egyedül, nem ismerek senkit , Pesten, milyen nagy meg minden, így hirtelen eluralkodott rajtam a szorongás hiába hogy szerettem volna azt az állást. Egyszerűen ott tudatosult bennem hogy igazából lehet képtelen lennék Pesten lakni, túl sok volt ez nekem vidéki, visszahúzódó személyiségemnek és végül nem ráztunk kezet. A tulaj aztmondta nagyon szimpatikus vagyok neki és sajnálja. És mosolyogva mondta hogy akkor maradjak ahol most vagyok.

Nagyon kínosan éreztem magam. És máig nem tudom jól döntöttem e. Szakmailag hatalmas lépés lett volna viszont mai napig nem tudom hogy tudnék e Pesten lakni vagy akarnék e. Viszont minden nap a fejemben van hogy mit vesztettem ezzel. És nem tudom hogy a szorongásom miatt mondtam nemet vagy a lehet hogy nem akartam annyira azt az állást. Az itteni vidéki helyeken nem lehet fejlődni egyáltalán szóval itt váltás a szomszéd városba nem előrelépés.

Nem tudom hogy esetleg merjek e írni nekik a múltkori után.