Hogy bírják az emberek több éven át a gyártósori rabszolgamunkát?

Fizikailag pár hét alatt meg lehet szokni.

Pár hónap után már félálomban is menni fog az összeszerelés.

Mentálisan kevésbé, próbálj barátságos kollégákhoz kerülni úgy elviselhetőbb.

Emberfüggő. Dolgoztam gyárakban, de szerencsére sosem ennyire monoton szinten. Cnc-s voltam és irodás is.

Az emberek egy része szereti is ezt a munkát, azt láttam. Egyszerűen nem kell használni az agyukat. Bemennek, eldumálgatnak a többiekkel, felelősség nincs rajtuk, a legapróbb dolgot is sikerélményként élik meg. Elég egyszerű emberek, de nem feltétlenül negatív értelemben értem.

A másik kategória az, aki nem bírja agyilag az egészet. Fizikailag egy idő után hozzálehet szokni, de agyilag nehezebb. A cnc-s melóm szerencsére olyan volt, hogy nem csak az alkatrészeket szedtem le, hanem kellett velük utána ezt-azt csinálni és a programozást is tanítgatták közben. Szóval, nem csak robotként funkcionáltam. Továbbá, kis részleg volt, páran voltunk csak és a főnökség sem foglalkozott velünk. Nagyjából meg volt adva, hogy mennyi legyen kész, de telefonozhattunk és egyebek. De, még így sem bírtam volna évekig csinálni, annyira zsibbasztott fejben.

Dolgoztam gyárban csak 2 hónapig bírtam, pedig jó munka volt és szerettem csinálni. Előny, hogy ha lejár a műszak nem viszem haza a munkát még fejben sem. Nem kattog az agyam otthon sem, tudok lazulni, pihenni. Hátrány volt, hogy egész nap állni kellett vagy sokat menni. Nagyon fajt a lábam. A műszakozastol felborult a bioritmusom. Híztam. Az emberek nagyon csúnyán beszélnek. Leginkább a nők.

Utána szellemi munkát végeztem. A pénz dupla annyi volt mint a gyárban, de nagyon leszívott. A végén már nem tudtam aludni, minden apróság kihozta belőlem az oroszlánt, gondolataim mindig a munkahelyen jártak.

A szükség nagy úr. Na meg a körülmények sem ugyanazok mindenhol. Ha korrekt a fizetés,jó a társaság, jók a munkakörülmények,akkor egész elviselhető lehet. De ha mindenkit felvesznek és fröcsögő,rosszindulatú társaságban kell lenni,akkor mentálisan rendkívül megterhelő.

Nem dolgoztam még gyárban, én nem is tudnék. Mindenki más beállítottságú.