Túl komolyan vettem az eddig megtett utamat?

Eddig sokan fájdalmat okoztak már, de senkinek se lett emiatt egy perc szomorúsága sem, sőt jobban becsülik az ilyen embereket. Idővel persze, senkire sem haragszik az ember, holott ők semmit nem éreztek. Azt mondják a munkahelyen, hogy nagyon jó a fizetés, mert pl: egy dajka kevesebbet keres, mint mások. Nekem az egész hónap munkával telik, túlóra is játszik többször közre, de az ember mégse tud a pénzhez úgy hozzáállni, mert nem ez kell a boldogsághoz, hogy dolgozol érzések nélkül, mint egy kínai. Mit gondoltok, ha nem leszek később ilyen komoly, csak laza. Azzal sikeres lehetek?