Ha egy laza felfogású vezető szájából az hangzik el, hogy mi lesz itt, akkor itt a vég?

Baromi kevés emberrel dolgozik a cég, most a járvány miatt, többen kiestek, valaki felmondott. Lényeg az, hogy egy hatalmas területen, egy ember szokott dolgozni, a többi részen is ez a jellemző. Eddig sem becsülték a dolgozókat, mert az önzés fontosabb volt annál, hogy reálisan és tisztességesen kezeljük a helyzeteket. Az az igazság, hogy nem is jelentkeznek ide emberek, nem is akarnak munkát biztosítani másoknak. Karácsonyra, a konkurenciánál is pénzt adnak az embereknek, bár lehet, hogy ott is vannak nehézségek, de már rég nem ilyen mértékűek. Itt, te választod ki magadnak a termékeket az eladótérből, a megadott listából, amit ingyen elvihetsz, szép ajándék lehetne, de egy egészséges önbizalommal rendelkező, kikéri magának, főleg ha a munkája során visszatekint a korábbi évek nehézségeire is. Tehát, nem vagyunk megfizetve se. Ilyen alapokon, mit akarunk, ha a vezetők is jól érzik magukat, semmi feszültség, az ember meg az se tudja, hogy megint ki helyett dolgozzon, akár akkor, ha az irigységet tekintjük alapul. Ilyen helyzeteknél, hogy lehet az emberekbe erőt és optimizmust kovácsolni?