Ha egy nőnek otthon is teljesíteni kell, középkorú, van férje is. Viszont, a főnöke a maximumot akarja magából és másokból kihozni, akkor nem lehet semmilyen formában az egyensúlyra törekedni?

Most azon filozofálsz, hogy miért próbálja a főnök a dolgozókat a saját személyes érdekük ellenére rávenni, hogy a munka legyen nekik az első? Szerintem ez nyilvánvaló.

Továbbra is, egészséges személyiség ennek alapvetően ellen tud állni, ha más kényszerítő tényező nincs. Legrosszabb esetben kirúgják, de akkor majd keres másik munkát. Aki meg befolyásolható, az minden hasonló helyzetben áldozat lesz, nem csak a munkahelyen, hanem a családban a rokonok, sőt a (hamis) barátok, haverok is ugyanúgy kihasználhatják az illetőt.

Én sem értem mi a kérdés pontosan. Otthon egy egyenjogú párkapcsolatban, amíg mindkét félnek van állássa, addig a házimunka is közös feladat. Vagyis nem értem mit jelent, hogy otthon teljesítened kell. Ha eddig nem tette, akkor itt az ideje, hogy a férjed emelje fel a hátsóját és kezdjen el aktívan résztvenni a házimunkában, amíg te főzöl, addig ő takaríthat, és betehet egy mosást is. Mi mindig megbeszéljük a párommal, hogy ki milyen házimunkát csinál aznap. Első alkalommal azt mondta a párom, hogy ez a nő dolga. Mondtam neki, igen így van, de csak abban az esetben ha a férfi is végzi a saját dolgát és eltartja. Ne akarjuk egy olyan kor mintáit követni, amikor a nőnek véleménye sem lehetett nem hogy állása. Ha a férjed erre nem hajlandó, akkor nem feleség, hanem pótanya kellett neki. Ez esetben gratulálok hozzá...

Munkahelyen pedig annyit csinálj, amennyit bírsz, mert úgy van ahogy mondod, az egészséged fontosabb. És amíg ennyi emberrel is van teljesítmény addig nincsenek rákényszerülve hogy plusz pénzt fektessenek bele. Viszont ha látják, hogy ennyi emberrel nem megy, akkor kénytelenek lesznek felvenni valakit.