Ezekben az inséges idökben a munka szabaddá tesz?

"A munka szabaddá tesz, hirdeti az auschwitzi munkatábor felirata"

Amúgy szerintem nem!

Számomra egyáltalán nem. Sőt, a napi 8 óra, ráadásul 8:00-16:30 a lehető legrosszabb. Elmegy a nap. Persze egy csomó üzlet, közület, doki ugyanígy van nyitva, folyton kéredzkedni, vagy szabit kell kivenni, hogy az ember el tudjon intézni ezt-azt.

A heti 40 óra is rohadt sok, alig marad időd magadra, mert persze első a háztartás, gyerek, család.

Kívánt szakmában dolgoztam. Azt hittem minden más lesz, több területen is lesz majd sikerem, pozitív erőm, mert azt csinálom, amit szeretnék. Hát nem. Olyan felettest fogtam ki, akit pszichiátriára zártam volna és mindenkit tönkretett lelkileg, akihez köze volt. 2 hónap után lelkibeteg lettem, egyik kollégám nyugtatót szedett. Függ, hogy milyen környezetben vagy.

Nem hiszem, hogy szabaddá tesz még akkor sem, ha azt csinálod, amit akarsz. Mert az is munka lesz és azt kényszerből kell csinálnod és ha rossz környezetben vagy, rossz eredmények stb, akkor visszavesz az önbizalmadból.

Akkor tesz szabadda ha sajat magadnak dolgozol es te osztod be a idodet.

En 7:30 es 16:30 kozt dolgozok, 1 oras kajaszunettel. Ha el akarok menni bankba, orvoshoz akkor elobb el kell jonnom es kevesebb az oram. Bizonyos kis uzletek is bezarnak 4-5 ora korul es hetvegen is zarva vannak.

Ha egyszer vallalkozo leszek akkor en osztom be az idomet, ha el kell mennem 2 orara munka kozben akkor aznap 2 orat rahuzok. Ha vannak munkasaim akkor meg a munka is halad ha nem vagyok epp ott.