Nem érzem magam jól a munkahelyemen, mit lehetne tenni?
Két hónapja jöttem ide, egy női kollégám van, napi 8 órában kell együtt ülnünk, de annyira kuka a nő... Nem szól hozzám semmit, munkát nem ad s nem tanít be, pedig neki kéne.
Napi 8 órában bejárok és ülök csak, mindezt nagyon jó fizetésért, de látom böki a csőrét, hogy ülök.
Viszont nem ad feladatot és nem tanít.
A tobbi kolléga rendes hozzám, velük nagyon keveset találkozom. Elvétve a folyosón.
Két hétig máshova tettek át dolgozni, amikor onnan vissza értem mégcsak meg sem kérdezte, hogy milyen volt.
Minden nap én kezdeményezem a beszélgetést, de vagy vissza sem szól, vagy lepattint.
Sajnos a főnökünk úgy látom nagyon kedveli, így esélytelen hogy neki elmondjam a gondom-bajom.
A munkát nem akarom itt hagyni, hiszen a vírus helyzet miatt is kedvező,a fizetés is jó,illetve a rendszer is jó,csak ez nem.
Mit lehetne tenni?
22/N
Ülnék 8 órában, és úgy tennék, mint aki dolgozik :D
Lehet közben épp tanulni is bent, azaz még hasznos is lenne az idő.
Én ezt tenném, de más lehet mást.
3-as!
Sajnálom hogy Te 4 műszakban vagy, egy gyárban! De én tanultam azért, hogy ne ott legyek...
Ne magadból indulj ki kérlek!
És most mondanám, hogy a közelebbi tájadról idióta p*csázz, de nem vagyok akkora taho mint te!
Minden nap legalább 10x megkérdem, hogy miben tudnék segíteni.
Ezzel nincs baj én úgy álltam és állok hozzá, hogy segíteni akarok, dolgozni.
Nekem is kellemetlen ott ülni csak.
Nekem is volt hasonló élményem a közszférában.
Felvettek, beültettek egy irodába a közvetlen felettesem mellé, aki persze el volt szállva magától, hogy ő mennyire jól végzi a munkáját.
De a betanítás nagyon keservesen haladt, sokszor levegőnek nézett, csak azokat a feladatokat sózta rám, amit neki derogált megcsinálni. Ha nem volt ilyen, csak ültem ott mint egy zsák szemét. Eleinte folyamatosan kérdeztem, meg mondogattam, hogy mit csináljak, nagyon szívesen segítek...stb, de mivel sosem vezetett eredményre, felhagytam ezzel is. Egy idő után már a többiek számára is nyílvánvaló volt a dolog, mert sosem kértek tőlem semmit. Ha egyedül voltam bent, akkor is csak a semmiért ültem ott. Max ha volt valami halaszthatatlan dolog, elküldték e-mailbe hogy s.o.s csináljam meg, de inkább megvárták míg visszajön szabiról a közvetlen felettesem. Nagyon lélekölő, és önbizalom romboló volt az egész. Nem is tudtam hova tenni. Azt sem értettem minek vettek fel egyáltalán. Kicsivel több mint 1 évig voltam ott. Nagy megkönnyebülés volt, amikor eljöttem.
Köszönöm a válaszokat, végül a főnök felé fordultam és vele beszéltem erről.
Talán megfog oldódni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!