Tényleg csöndben kellett volna maradnom?

A főnök pénteken tiszta idegállapotban jött oda hozzám, hogy a jövő héten jönnek a megrendelésért, de a felirat még nincs meg. Az a team akivel dolgoztak kifelejtették, illetve nem kifelejtették, hanem azt hitték azt a végén kell megcsinálni. Ami igaz is, a végén IS meglehet, de sokkal bonyolultabb így, és tovább is tart, ezért nem utólag szoktuk ráírni. Az idő meg sürgetett. Nekiálltam, de hogy én mennyit szenvedtem vele így, azt ne tudjátok meg... Jött a főnök, és én nem tudtam, hogy ők "véletlenül" hagyták a végére, és mondtam nekik, hogy nem lehetne legközelebb a véglegesítés előtt megírni a feliratot, sokkal egyszerűbb és gyorsabb is. Erre mondta a főnök, hogy igen, az Évi is pont ezt kérdezte (egy kollégám), úgy kellett volna, de persze utólag mindenki okosabb... Nem értettem, hogy ezt most célzásnak szánta, vagy baj, hogy ezt mondtam?? És akkor mondtam neki, hogy én nem csak utólag vagyok okos, ha tudok erről az egész projektről, akkor azt is tudom, mikor kell rá a felirat, de én nem voltam a teamben, így nem tudtam szólni. Erre nem mondott semmit, kiviharzott, de láttam a nézésén, hogy nem tetszik neki, hogy szóltam. Utólag hallottam vissza kollégáktól, hogy azt mondja, hogy én okoskodok, hogy miért nem előbb tették rá a feliratot... Kicsit magamra vettem, mert én nem okoskodni akartam, hanem szólni, hogy legközelebb ne kövessék el megint ezt a hibát. Ha már én szenvedek azzal, amit ők b_sztak el, nincs jogom ennyit mondani? Elhiszem, hogy feszült volt a hangulat, meg ideges volt mindenki, de akkor sem érzem, hogy ezt megérdemeltem volna. Vagy most ekkora baj volt, hogy szóltam? Rosszat mondtam ezzel? Nektek nem esett volna rosszul?

L/24