Mi történik, ha felmondok egy munkahelyen, de nem tartom be a felmondási határidőt?

[link]

A felmondási időre vagy a határozott időre járó távolléti díj

A határozatlan idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállaló, ha munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, köteles a munkavállalói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget megfizetni. Nem az általános, harminc napos felmondási időt kell tehát itt alapul venni, hanem kifejezetten a munkavállalóra vonatkozó felmondási időt, amely adott esetben – szerződése vagy a rá vonatkozó kollektív szerződés alapján – lehet ennél hosszabb is.

Ettől némileg eltérő a határozott időre foglalkoztatott munkavállaló jogellenes munkaviszony-megszüntetésére vonatkozó szabály. Ő a határozott időből még hátralévő időre járó, de legfeljebb háromhavi távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni, függetlenül attól, hogy felmondási ideje mennyi lenne.

– Egyéb károk megtérítése

A felmondási időre vagy a határozott időből hátra lévő időre járó távolléti díj megfizetéséhez a munkaviszony-megszüntetés jogellenességének ténye önmagában alapot ad. Nem kell tehát a munkáltatónak igazolnia azt, hogy a jogellenes megszüntetésből meghatározott kárai keletkeztek. Lehetséges azonban az is, hogy a munkáltatót a munkavállaló szabálytalan kilépése folytán konkrét kár is éri. Például ha a rendezvényszervezéssel foglalkozó cég leszerződik egy esküvőre, és az esküvő előtt három nappal hirtelen elhagyja az országot a teljes ötfős – munkavállalói állományban foglalkoztatott – zenekara egy külföldi fesztiválon való fellépés kedvéért. Így a munkáltatónak a zeneszolgáltatást vagy külső szolgáltató megbízásával kell megoldania, vagy le kell mondania a teljes rendezvényt, ami nyilvánvalóan tetemes kártérítést vonhat maga után az ifjú pár irányába. A megrendelő csak a céggel szemben érvényesítheti kártérítési igényét, annak alkalmazottaival szemben nem. A munkáltató azonban a saját kárait a jogsértő munkavállalók felé érvényesítheti a munkavállalói kártérítés szabályai szerint. A sikeres igényérvényesítés azonban nem könnyű. A munkáltatónak kell ilyenkor bizonyítani, hogy

– a munkavállaló valamely, munkaviszonyból származó kötelezettségét megszegte (pl. a felmondási időt nem töltötte le);

– a munkáltatót ezzel ok-okozati összefüggésben kár érte (tehát magát az ok-okozati összefüggést is);

– a kár pontos összegét, valamint, hogy

– a munkavállaló a károkozás során felróhatóan járt el, vagyis nem úgy, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható lett volna.

Mindennek perbeli bizonyítása nem kis pénzt, időt és energiát vehet igénybe egy munkaügyi per keretében. Szándékosan vagy súlyosan gondatlanul elkövetett munkavállalói károkozás esetén viszont akár a teljes kár megtérítése követelhető a volt munkavállalótól, enyhe gondatlanság esetén pedig főszabály szerint legfeljebb négyhavi távolléti díjának megfelelő – de a tényleges kárösszegnél semmiképp sem magasabb – összeg.

Milyen módon érvényesítheti igényeit a munkáltató, és mire nincs lehetősége?

A munkáltató főszabály szerint munkaügyi peres úton szerezhet érvényt az igényének. Ettől eltérően a munkáltató a munkavállalóval szemben a munkaviszonnyal összefüggő igényét írásbeli fizetési felszólítással is érvényesítheti, ha az összeg nem több, mint az általánosan kötelező minimálbér háromszorosa. (Itt tehát nem lényeges, hogy a munkavállaló adott esetben nem minimálbérre, hanem garantált bérminimumra jogosult.) A fizetési felszólítással szemben a munkavállaló a közléstől számított 30 napon belül keresetet indíthat, erről őt a fizetési felszólításban tájékoztatni kell. Ilyenkor a perben a munkáltatónak kell alátámasztani, hogy a fizetési felszólítás tartalmi és formai értelemben jogszerű, vagyis különösen, hogy a benne foglalt igény alapos. A munkáltató tehát hozzávetőlegesen ugyanolyan perbeli helyzetbe került, mintha maga indított volna pert az igényei iránt. Ha azonban a munkavállaló nem támadja meg a fizetési felszólítást bíróság előtt a megadott határidőn belül, arra végrehajtást lehet kérni.

Nincs lehetősége a munkáltatónak arra, hogy a még ki nem fizetett munkabért saját kárainak fedezésére részben vagy egészben visszatartsa, ha igényével kapcsolatban nem született végrehajtható határozat (pl. jogerős ítélet vagy végrehajtási záradékkal ellátott fizetési felszólítás).

Nem érvényesítheti a munkáltató az igényeit közjegyző által kibocsátható fizetési meghagyás úján sem, ami szintén az igényérvényesítés egyszerűsített módját jelenthetné.

Nem vehető igénybe az úgynevezett munkavállalói biztosíték intézménye sem a jogellenes munkavállalói kilépések folytán keletkező munkáltatói károk ellentételezésére sem. Munkavállalói biztosíték ugyanis csak a pénz- és értékkezelési munkaköri feladatokat ellátó munkavállalóktól kérhető, ebből következően csak az e feladatok ellátásából eredő munkáltatói károk megtérítésére fordítható.

Az mit jelent hogy nem tartód be a felmondási időt ?

Nem jársz be dolgozni ?

Elmész másik munkahelyre dolgozni ?

Mit jelent ez ?