Mi az indoka annak, hogy manapság több munkavállalótól lehet hallani, hogy ki van merülve?

Másrészt ma sem csak a 30-asok panaszkodnak, hanem minden korosztály.

Ami valahol érthető.

Kezdjük ott, hogy régen valamivel lazább szabályok voltak, össze jött a rokonság felépítettek egy házat, mellette az átlag ember a háztájiból meg seftelésből, maszekolásból össze tudott szedni valamennyi plusz pénzt, így örült magának.

Manapság már lassan ott tartunk, hogy még az engedélyhez is engedélyek kellenek, házat is csak vállalkozóval csinálhatsz, meg szakemberekkel, akik magas árakon dolgoznak. Mellette kapod a szar fizetésed amit ott sarcolnak adókkal ahol lehet. Plusz még az apró "megoldjuk okosban" lehetőségeket is egyre inkább elveszik az emberektől.

Vagy ott van az általános munkaerő hiány. Régebben 1 munkára jutott 2-3 ember. Ma meg 1 ember végzi 2-3 munkáját. Mindenki túl van terhelve és mellette nem jutnak egyről a kettőre, persze, hogy kiégnek.

Szerintem is panaszkodtak régen is... Amúgy nem tudom a szocializmusban milyen volt dolgozni, de azért manapság is az állami szektorban is azért sokkal kényelmesebb a munkatempó van, mint egy multiban...

Amúgy régen is volt burnout, stb. csak nem voltak megnevezve, realizálva ezek a problémák meg esetleg a generációnak volt más a mentalitása a munka iránt. Szerintem régebben erősebben megvolt a 8 óra munka után eldobom a tollat és hazamegyek a családomhoz, ezt manapság nagyon kevés helyen lehet megtenni.

Szerintem többet dolgoznak az emberek. Ma már van ez, hogy csapatépítő meg minden egyéb, hogy a munkahelyed is a családod legyen. Olvastam is erről cikket, hogy van, ahol tudsz bent szundizni is, mert azt akarják, hogy a munkád legyen az életed.

Nekem ez az év is betett, mert a coviddal és a home office-al megszűnt a munkaidő fogalma, eddig 8-tól 4-ig kerestek, várták az emailed, de volt korona óta van, aki este 9-kor vagy szombaton keresett, hogy megkaptam-e a mailt.

Erre nagyon jó szemléltető példa anyósom. Mindig visszasírja a régi szép munkás időket. Neki milyen rendes főnöke volt... Három gyerekét egyedül nevelte, 7-kor kezdődött a munkaidő, de ő 9 előtt szinte sosem ért be. Mégis néha még autót is küldött érte a főnöke. Volt, hogy táppénzen töltött fél évet... És akkor a hab a tortán: "Nem hiányoztam én senkinek, hát 12-en voltunk ugyanarra a feladatra, most ha hárman aznap nem mentünk be is eltudta végezni a maradék 9 a napi feladatot".

Na hát ez ma már nagyon nem így megy. :) A szörnyű, hogy ezt mindig arra vetíti le, hogy régen voltak még jó vezetők. Ma meg már nincsenek. :)

Ma nem, hogy 11 ember nincs, aki eltudja végezni egy ember munkáját, hanem sokszor +1 sem és ezzel nagyjából mindent el is mondtam.

A nagyszüleink, szüleink véleménye alapján régen azért dolgoztál, hogy élj. Ma azért élsz, hogy dolgozz.

Otthagytam a p.csába, és vállalkozó lettem.

Így legalább magamat szidhatom, ha gyengék az eredmények, és olyan ütemben dolgozhatok, ami számomra ideális.

"A nagyszüleink, szüleink véleménye alapján régen azért dolgoztál, hogy élj. Ma azért élsz, hogy dolgozz."

Én ezt amerikai vs európai "csatákban" hallom. Láttam egyszer egy amerikai színészt egy talk show-ban, brit sorozatot forgatott Angliában, és azon nevettek a műsorvezetővel, hogy munkaidő lejártával nem ment tovább a forgatás, milyen munkamorál ez.