Milyen egy konyhai kisegítő meló? mit kell tudni? 21/f

Nem tudom ez mekkora segítség: diákmunkában dolgoztam konyhai kisegítőként még pár éve nyáron.

Délutáni-esti műszakra mentem először, szerződést írtunk alá, kicsit beszélgettünk, majd jött a főnök anyja. A konyhában szigorúan csakis ő volt a főnök. Bemutatkozás után pedig neki is álltunk a munkának: a vacsorához kellett zöldségeket pucolni, felvágni, a szakács keze alá dolgozni, hozzávalókat vinni, ha úgy adódott kóstolni. Ha sok vendég volt, akkor kötényt cserélem és mentem felszolgálni, és asztalt szedni, majd mikor kezdtünk a zárás felé közelíteni (utolsó másfél-két óra), akkor többet mosogattam, a maradékot külön szedtem, mosogatógépet kezeltem, és visszapakoltam mindent a helyükre. A nap zárásaként pedig felsöpörtem, felpakoltam a székeket az asztalra.

A reggeli-dél-kora délutáni műszak pedig így ment: mivel szinte mindig egyedül voltam (plusz a tulaj anyja és az anyuka tesója "bent felügyeltek") kint álltam, feltöltöttem a reggelizőasztalt (kávé-tej-tea, gabonapehely, mindenféle ilyen), ha valaki nem találta a helyét (számozott asztalok voltak) odakísértem, leszedtem az asztalokat, takarítottam, ha a helyzet úgy kérte. (kiborult ital, leesett étel..) Bevittem az asztalról, amit leszedtem, és elmostam.

Amikor véget ért a reggeli roham, felsöpörtem, asztalokat áttöröltem, behordtam mindent. Utána ebédeltünk (a vendégeknek csak reggeli-vacsi járt) és igazából annyi teendő volt, hogy utána még mindig bőven volt munka :"D Kb dolgoztam ilyenkor 15:30-ig (túlóráztam, mert buszom is így jött, meg nem akartam az estisnek melót otthagyni, és nem dolgoztam lassan, csak ugye egyedül voltam eleinte)

Holtidőben evőeszközöket fényesítettem/ súroltam, meg szalvétát hajtogattam. ( szalvétából egyszerűen sosem elég :D )

Kikötés volt, hogy fekete hosszú nadrágban és fehér rövid vagy hosszú ujjú pólóban/ingeben legyünk, lányok ugye kössék fel a hajukat.

Imádtam ott dolgozni és igazából naphosszat tudnék róla mesélni :"D Remélem tudtam segíteni, és ha van még kérdésed, írj nyugodtan!

19/L

Pizzériában (de más kaják is voltak) voltam pultnál egy napot, meg egy nagy szállodában konyhán egy napot. A világ egyik legmocskosabb melója. Ha nagyon jó az állóképességed, fizikai erőnléted, sok a fölös energiád, nem fontos, hogy tiszta, kultúrált körülmények között étkezz és töltsd a munkaidőt, tűröd a prosztó, agyzsibbasztó közeget és a gyomorforgatóan tömény szagokat, zsírt, gőzt ami mindenedbe beeszi magát, akkor megpróbálhatod.

Ezek csak próbanapjaim voltak, de soha többet. Valami nagyon nagy plusznak kéne lennie ott, hogy konyhán megmaradjak. Mondjuk, én egy nagyobb kondért már fel sem bírnék emelni. És szó szerint könyékig nyúlnak a zsíros mocsokba. Áhh, első ilyen nap után migrénes hányingerrel jöttem haza. Azt hittem, sosem mosom le a hajamból a sült krumpli szagot.

Dolgoztam takarítóként is, de ezerszer tisztább, könnyebb, nyugisabb volt.

Amit még tudni kell, ahogy megfigyeltem, a konyha (vendéglátás) egy külön világ. Kínjukban a kollégák jellegzetes módon csesztetik és szórakoztatják egymást. Éneklés, káromkodás, szivatás , ökörködés, megy megállás nélkül ,max hangerőn.