Műszaki menedzser diplomával hogyan?

Helló!

Meg probálok válaszolni az összes kérdésedre. De előre mondom ez az én tapasztalataim. Másoknak lehet más a tapasztalatuk van ezügyben.

Munka egyetem alatt:

Egyetem alatt a fürgediák adott munkát. Szóval általános diák munkákról beszélek, árufeltöltő, stb.

Egy osztálytársam, kapott egy nagy multinál nyári diákmelót, és általában Lean és Six Sigma projekteket csinált ott. De el kell mondanom, ő csak úgy kapta meg a melót, mert ismerőse betette. Szóval lesznek ilyen kivételek miközben tanulsz.

Ahogy néztem, igazán a cégek, a villany és gépészmérnökök után rohantak és ők kaptak kooperációba melókat vagy heti 10-20 órába dolgoztak tanulmányaikhoz releváns melókban és még válogathattak is az ajánlatokban.

Egytem után:

Nehéz volt elhelyekedni, körülbelül, 6 hónap után találtam egy melót. A pozició neve: Supplier Quality Engineer (beszállítói minőségbiztosítási mérnök) egy multi-cégnél (nem budapesten), ami fizetett 250 ezer bruttót 2015-be.

Ahogy nézem néhai osztálytársaim a következő helyekre tudta elhelyezkedni és nagy általánosságba ilyen helyekre tudsz majd te is a műszaki menedzser diplomáddal bekerülni:

Minőségbiztosítási terület:

Quality Engineer/Supplier Quality Engineer/Supplier Development Engineer/ Quality Assurance/Control Engineer –Általában sok papírmeló, prodekúrák írása, stb stb. ISO 9001, ISO 14001 tudása. Ha egeszségügyi iparba helyezkedsz el akkor: ISO13485 ha autóiparban: IATF 16949 ismerete.

Minden napjai egy quality engineer-nek: DPPM (defective parts per million) mérése és akciótervek csinálása. Külső és belső auditok végzése és ha vannak problémák azok korrigálása. CAPA készítése, PPAP elfogadása, stb.

Probléma: Általában nincs akkorra teknikai tudásod mint egy fejlesztő mérnöknek vagy gyártásmérnöknek és azokra kell várnod hogy teszteljék és elfogadjak a PPAP mintát vagy ha valami baj van a gyártásnál nekik kell korrigálni és neked meg lepapírozni.

NDT Quality Inspector: Nagyon jó meló kezdőként, néhany barátom NDT-t csinál a MOL-nál. Érdekes meló egy fiatalnak szerintem és ha specialista leszel NDT-ből akkor keresett leszel külföldön is. Általában NDT minimum 2-es szintet érdemes UT meg RT-ből csinálni, de ezeket általába a cég fizeti és ha 5 évet benne maradsz járhatod a világot, ha jól választasz céget.

Supply Chain terület:

Purchaser/Buyer/Production Planner – Unalmas meló általában egy középiskolás is meg tudja csinálni ezeket ha tud angolul meg németül.

Supply Chain Engineer, Sourcing Engineer, Procurement Engineer, Commodity Manager: Ezekért a melókért versenyezned kell a közgázosokkal, és kell jól tudnod minimum angolul, de ajánlott a német. Beszállítókat kell keresned és azokkal megegyezned és szerződést kötnöd.

Logistics Engineer: Egy haverom dolgozik a magyar dohány elosztó központba és eleggé szegényes a keresete és először raktárosként dolgozott és megjegyzem, hogy műszaki menedzserje volt. Azután lett logisztikai mérnök amit annyit jelent, hogy egy ERP rendszerbe nézi mikor mit kell küldeni és papírozik, stb.

Sales terület:

Sales Engineer, Inside Sales Engineer, Key Account Manager, Business Development Manager stb: Egyszerűen leírva, el kell adnod a cég dolgait, ennyi. Egyik régi osztálytársam dolgozik Sales-esként egy IT cégnél. Az alap kereset rossz, de ha eladja a dolgokat kap érte prémiumot. Ehhez olyan személyiségednek kell lennie hogy el tudj adni mindent.

Projekt menedzsment terület:

Project Engineer, Project Manager: Általában azt látom a régi osztálytársaim projekt mendzserek supply chain-be. Szóval ugyanaz a melójuk mint egy Supply Chain Manager-nek csak alattuk nincs ember, akik riportálna neki (indirekt beosztottjaik vannak).

Gyártási terület:

Lean Engineer/Manager, Continuous improvement engineer/manager: Te leszel az az idegesítő ember aki stop órával járkál és méri az embereket. Azt csinál projekteket amivel a takt time-ot meg a lead time-ot lecsökkenti a gyártósorokon.

Gyártásmérnök, Process Engineer: Gyártással kell foglalkoznod. Szerintem ez a legérdekesebb meló és itt használhatod több mérnöki tudásodat is. Általában gépészek és villanyosok jelentkeznek rá és azokat veszik fel szivesebben a cégek.

Fejlesztési terület:

Fejlesztőmérnök: Összesen egyetlen egy műszaki menedzserrel találkoztam aki fejlesztőmérnök lett, de elmondta egy neve nincs cégnél rajzolgat autodesk inventor-ba, magyarán inkább rajzoló (drafter) mint fejlesztő. Ami inkább technikusi szint mint mérnöki, emiatt is kezdte el a gépészmérnökit levelezőn.

Consultant:

Általában a felsorolt területnél egyből specialistának kell lenned (min. 10 év tapasztalat) és akkor dolgozhatsz konzultánsként a cégeknél.

Összegzés:

Nagyon sokan szidják a műszaki menedzserit, mert nem mérnöki és egyet kell velük értenem. Ha komoly technikai tudást akarsz akkor menj gépész vagy villany szakra. Sokan mondják hogy eltudtak helyezkedni ezzel könnyen, igen mert volt 1 másik értékes Bsc-jük emellett (például: fizika, matematika, kémia, stb), vagy technikusi szintű papírjuk van villanyból vagy gépészetből. Persze akkor a cég látja hogy ezek szakemberek és van technikai tudásuk és a Müszaki menedzser csak arra van hogy villamos műszerész helyett villamos mérnökként feltudják venni őket, mert van egy elismert „műszaki diplomájuk” de nem a „csupasz” mérnöki diploma miatt vették fel. Ugyanúgy vezető lehetsz villannyal meg gépésszel. Csinálsz egy Bsc és Msc villanyt vagy gépészt és rá egy MBA-t és akkor ezekkel a diplomákkal is feljuthatsz manager, director, COO, CEO szintekre és mellette tisztelni fognak a mérnökök mert lesz technikai tudásod is.

De ha könnyen akarsz egy műszaki diplomát akkor ez jó diploma és a következőket tudom ajánlani:

• Megnyerő személyiséged van: Sales Engineer: Sok pénz van benne ha jól tudsz eladni.

• Gyártás mérnök, Folyamat mérnök, Quality Inspector (NDT Specialist): Ha technikai tudásodat akarod bővíteni és használni. NDT Specialist: Általában a szélturbina, olaj, hajó iparokba keresnek ilyen embereket és érdemes hegesztési szaktudásodnak is lennie. (Ezeknél az állásoknál harcolnod kell a villanyosokkal vagy/és gépészekkel.)

• Supply Chain: Ha élvezed a beszállítokkal való tárgyalásokat. Általában nulla technikai tudás kell, de jó tárgyalóképesség és jól lehet vele keresni.

• Consultant: Ha jó a hírneved akkor felkeresnek a cégek hogy segíts azokba a részekbe amibe a te specialista vagy.

• Quality terület: Ha szereted a papírmunkát és a SOP-k írását, meg auditálásokat, stb. Jó pénz van az egészségügyi iparban, de ahhoz érdemes tudnod az ISO 13485-öt.

Ha pénzre mész akkor Supply Chain, Consultant, Project Management, Sales és az egészségügyi ipar.

Ha technikai tudásodat akarod használni akkor gyártás-, folyamatmérnök vagy NDT Quality Inspector.

Ui.: Minden területen műszaki menedzserként is feltudsz kapaszkodni Manager, Senior Manager, Director, COO, CEO állásokba, csak jól kell tudni dolgozni meg váltani állásokat (taktikázni).

Remélem segítettem a hosszú irományommal többeket is és ha valamit másként láttok nyugodtan megírhatjátok :)

Plussz annyit még, mielőtt valami egyetemet elkezdtek, nézzétek meg a profession(pont)hu-t és hogy milyen melók vannak és mennyi van és el tudjátok-e képzelni magatokat abba a melókba. Ez szerintem a legfontosabb hosszútávon, mert ha élvezed amit csinálsz akkor könnyen mész fel a ranglétrán és a pénz úgyis követni fog, de bele kell tenned minden szakba 5-6 évet hogy értékes legyél egy cégnek.

Sales területtel kapcsolatban kiegészítenék, mert azért szintek között erős a szakadék. Alapvetően három szakmai szintre bontható a sales.

- Telesales: telefonos értékesítés, nagyrészt új ügyfelezés br 250-350k alapbér, br. 100-250k jutalék

- Account manager, területi képviselő: telefonos/személyes értékesítés, főként meglévő portfólión ügyfélkezelés, br 350-600k alapbér, br 150-450k jutalék, esetenként átlag cégesautó (3-5m értékben)

- Key account manager: legnagyobb ügyfelek személyes kezelése, kemény felsővezetői tárgyalások, br 600-1300k alapbér, br 500-5000k jutalék, cégesautó magánhasználatra is, esetenként akár luxusautó.