Miért nem haladunk a 4-6 órás munkanapok felé? Mi értelme napi 8 órát dolgozni?

Igen, túlfogyasztás van. A környezetvédelem érdekében azonnal vissza kellene fogni. Viszont akkor kevesebbet kellene termelni is. Kevesebb munkaerőre lenne szükség. Vagy ugyanannyira, de fejenként kevesebb órában.

A robotizáció, automatizáció is errefelé halad. Igen, lassan, nagyon lassan, de errefelé.

Furcsa nekem, hogy az emberek ilyenkor arra asszociálnak, hogy kevesebb lenne a bérük. Holott ha tényleg globálisan áttérnénk a 4 vagy 6 órás munkanapokra, akkor az totális átszervezésekkel járna és valószínűleg azzal is, hogy a 6 (vagy 4) óra után kapott fizetés azonos értékű lenne a jelenlegi 8,5 - 9 órás robotért kapottal.

Jelenleg igen, ha 6 órában dolgozol akkor kevesebb a fizu. Bár én 2 biztonságos fizu közül simán választanám a kevesebbet normálisabb, lassabb életért cserében.

Viszont ha átszerveződbe a gazdaság, a jövőbeli 6 órás munka simán érhetne annyit, mint a mostani 8.

#12: Hogyan lenne egyenértékű? A világ arra van berendezkedve, hogy az elvégezett munkával arányos munkabért fizetnek (Azt most hagyjuk, hogy milyen arányossági mutató alapján), hogyan lenne az megvalósítható világgazdasági szinten, hogy a kevesebb munka ugyanakkora értéket teremtsen?

Mert szerintem sehogy. Ahogy előttem írták, 2x4 órás embert alkalmazni többe került, mint 1x8 órást. És ez csak a kiindulási alap.

Jelenleg.

Viszont kérdező alapvetőnfelvetése is épp azt eredményezi, hogy az megváltozik!

Érdekes, hogy a lepontozás megy, de még az elméleti megvalósításhoz sem tud senki egy értelmes mondatot hozzáfűzni...

Ezek szerint valójában semmi másról nincs itt szó, mint a lustaság legalizálásáról?

"globálisan gondolom a 4-6 óras munkát és az a véleményem, semmi szükség a jelenlegi túlfogyasztásra, ami a nyugati kultúrakat jellemzi."

Akkor ez megint a régi lemez, hogy délután 4-kor álljon le az egész ország, zárjon be minden és mindenki üljön otthon a négy fal között. Komolyan még mindig itt tartunk?

Tanulj egy kis közgazdaságtant és marketinget. Aztán rájössz, hogy mi hogyan működik.

Ha valamiből nagyon sokat gyártanak, akkor a termék kitalálása, kikísérletezése, gyártóeszközök előállítása, anyagok beszerzése (nagy tételben kedvezményesebb), stb. -nél az 1 termékre jutó költséged relatíve kevesebb lesz, így ha a piacnak van felvevőképessége, akkor nagyobb profithoz tudsz jutni. A kérdés, hogy mekkora a piac felvevőképessége. Erre jó a marketing, hogy vágyakat ébreszt benned, és megmutatja, hogyan tudnád az igényeidet kielégíteni. Ahhoz viszont pénzre van szükséged, amit az emberek jó része munkával (alkalmazott vagy vállalkozó) keres meg.

Régebben (1960-as 1970-es évek) az emberek örültek, hogy volt egy fekete-fehér tévéjük és nézhették a műsort. Keveset is gyártottak, így sokba került a tévé. Da akkor a lehetőségekből erre futotta.

Ma egy fekete-fehér tv-t csak kidobna mindenki. Ha te hajlandó vagy még mindig ezen nézni (már nem is tudod, mert digitális az adás kell dekódoló) a tévéműsort, akkor nem kell új TV-t venned, nincsenek új dolgokra igényeid, akkor nagyon kevés pénzből is kijössz, ahhoz kevesebb munka is elég. Lehet elég a 4 óra is. Lehetsz vállalkozó is, akkor magad osztod be az idődet. De ha akarod a legújabb MacBook-ot, meg Teslát, akkor bizony azért dolgozni kell, aztán vagy elég rá a béred vagy nem és akkor dolgozhatsz többet (már ha tudsz), ha meg nem akkor lentebb kell adnod az igényeidből. A marketing, meg a reklámok viszont meg pont az igényküszöböd akarják emelni, hogy több pénzt költs és nekik legyen bevételük, profitjuk.