Hogy lehet beszélgenti olyan kollégákkal, akik meg se hallják amit a másik mond?
Olyan kollégáim vannak, hogy általában azt érzem nem is érdekli őket amit a másik mond, pusztán azért kezdenek el beszélgetni, hogy saját magukat hallattassák. Mintha nem is figyelnének arra amit mondok.
Például: Megkérdezi hova tervezek menni jövő nyáron nyaralni. Válaszként mondom, hogy melyik országba mennék szívesen, majd elmondom, hogy az ismertségi körömben vannak akik már jártak ott és ezért meg ezért élvezték, így nekem is felkeltette az érdelődésemet. Erre mintha ezt meg se hallotta volna elkezd áradozni arról, hogy neki két barátnője is volt már ott, ha gondolom és véleményt szeretnék az országról, akkor szívesen megkérdezi őket érdemes-e odamenni.
Én meg csak nézek rá gondolván, hogy előbb meséltem hogy épp azért akarok odamenni, mert jókat hallottam róla.
De sok más mindennapi témában is előjön ez. Kérdeznek valamit és mintha meg se hallanák a választ vagy abból kiragadnak valamit és elkezdenek róla beszélni, szinte ők válaszolják meg a kérdést. Nem csak velem, egymással is. Sokszor egymás szavába vágnak, egymásnak sem hagyják kimondani a gondolataikat, mintha folytonos szómenésük lenne. Egyik egyszer ki is borult és idegesen a másikhoz vágta, hogy "sosem hagyod hogy végigmondjam", miközben ő ugyanilyen.
Mit lehet kezdeni ilyen emberekkel? Legszívesebben nem beszélnék velük hisz nem sok értelme van. Egyáltalán miért ilyenek?
válasza:Ó vannak ilyenek, fárasztóak. Én sem bírom. Kerülöm a társaságukat.
Nekem egy rokonom tipikusan ilyen. Anyám nagoyn ki van tőle néha. MIkor anyám tök beteg volt, tényleg nagyon beteg..., hát jött érdeklődni, de igazából nem is jutott el az agyáig amit mondtunk, sorolta a maga kis apró bajait, meg az összes gyerekkori betegségeit, nyavalyáit. Hát kösz...
Egyszerűen ezek az emberek csak fenn akarják tartani az állandó kommunikácót, de a másik ember baromira nem érdekli őket, ezért csak nyomatják ami eszükbe jut adott témával kacpsolatban.
válasza: válasza:Értem amit mondasz, de itt nem erről van szó :)
Két mondatban mondtam el. 1. XY helyre tervezek menni, mert van olyan ismerősöm aki már járt ott. 2. Például amit különösen kiemeltek mint látványosság az a helyi kultúra és az XY látnivaló aminek utánaolvastam és nekem is nagyon tetszik.
Erre ő: Van két barátnőm akik már jártak ott, ha gondolod majd rákérdezek náluk, hogy érdemes-e elmenni oda és mik a látnivalók.
Másik példa /hogy érthetőbb legyen/:
ő: Mit hoztál ebédre?
én: zöldborsófőzeléket fa...(itt félbeszakít)
ő: ..én azt úgy szoktam csinálni, hogy (és akkor elmondja a receptet)
Azért szerintem annyira nem szabadna gyenge agykapacitással rendelkezni, hogy egy rövid mondat után amiből már infot nyer, a második mondat információit képtelen legyen befogadni.
Persze vannak olyan emberek amiket leírtál, de szerintem azért az embereknek csak egy részére jellemző ez (szószártyárok) . Én például szívesen végighallgatom mások mondanivalóját, közben persze támadnak gondolataim, melyekhez a későbbi mondanivalóik alapján újabb és újabb ötletek társulnak, amiből a végén el tudom neki mondani a saját nézőpontomat. Persze ehhez társul az is, hogy nyilván ha olyan dolgot kérdezel csak azért, hogy beszélhess amire a válasz egyébként nem is nagyon érdekel, akkor persze hogy képtelen vagy figyelni. De ha olyan beszélgetésbe kezdesz ami érdekel és kíváncsi vagy a másik véleményére, akkor akár 10-20 mondat után is emlékezni fogsz arra amit mondott és a hozzá kapcsolódó saját gondolataidra is - próbáld csak ki!
Kérdezni nem nagyon akarom őket, hisz még a saját kérdéseiket is ők válaszolják meg. Roppant fárasztó :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!