Gyári munkások! Hogy viselitek a gyári munkát? Illetve aki nem szerette, nem bírta az hova tudott lépni tovább?

Másfél év autóösszerakás után kiléptem a biztosból a bizonytalanba. Hazaköltöztem fatornyos falumba, ott szerencsére kaptam egy nem túl jól fizető, de elfogadható állást, és mellette egy üzlettárssal hozzáfogtam egy vállalkozáshoz. Önmagában sem a hivatalos, nyolcórás munka, sem a mellékes nem lett volna elég ahhoz, hogy jól érezzem magam az életemben, de így elég jó kombináció volt.

Ezt természetesen csak úgy tudtam megtenni, hogy a vállalkozás elindításához a szakmám megvolt már (az üzlettársam anyagiakkal szállt be). A trükköm egyszerű: szinte folyamatosan tanulok valamit munka mellett, mert készülök a jövőre. Nem lehet tudni, ez a mostani állásom meddig tart majd, úgyhogy most is látogatok egy tanfolyamot.

Természetesen az, amit egyes is ír, az is járható út.