Mit tegyek, ha ok nélkül utál a kollégám?

Egy hónapja jöttem a céghez, mint munkahely megvagyok vele elégedve, és a kollégák is kedvesen fogadtak, segítőkészek voltak. Kivéve egy srácot, akin nem tudom nem észrevenni, hogy az elejétől kezdve nem kedvel. Nem ártottam neki semmit, próbáltam beszélgetni is vele az elején, de ő elutasító volt velem, sőt azt is merem mondani, hogy már már bunkó és sértő volt. Például az étkezéseknél mikor beszélgettünk, mindig belekötött a mondandómba, vagy szándékosan, mintha ott se lennék, észre se vett. Ha mondtam valami vicceset, míg a többiek nevettek, ő el se mosolyodott. Jó persze, lehet nem volt vicces neki, de szerintem ez nem véletlen volt. De másokkal meg tök jó fej, és a többiek is bírják. És akkor egyszer meséltem a régi munkahelyemről, és mondtam, hogy szerettem ott lenni, és elmondtam a pozitív dolgokat, és akkor erre mondta, hogy akkor menjek vissza oda, ha ennyire szerettem. Az egyik lány erre mondta is, hogy ne törődjek vele, csak hülye... Ez olyan rosszul esett, hogy otthon sírtam, és nem is a beszólás miatt, hanem hogy ok nélkül így utál, és akármit teszek, ilyen velem. Azóta nem járok velük az étkezőbe, hanem külön eszek. De ott van a dolog munka része is, mi van ha egyszer segítség kell tőle? Hogy oldjam meg, ha a segítségére nem számíthatok? Mert oké vannak mások, de van olyan dolog, amiben csak ő tudna segíteni. Volt, hogy egyik nap egy mérőszalagra volt szükségem. Kértem a kolléganőtől, és mondta, hogy neki nincs, de ennek a srácnak biztos van, ők is tőle szokták elkérni, kérjek tőle. Nem tudtam oda merjek-e menni, vagy mit csináljak, aztán végül kértem tőle, és meg is lepődtem, mert odaadta, de aztán ugyanolyan bunkó volt.

Hamarosan lejár a próbaidőm, és bár a munkahely tetszik, miatta elgondolkodtam rajta, hogy maradjak-e. Nem tudom mit csinálhatnék, én nem kérem, hogy szeressen, de legalább ne legyen bunkó velem és ne alázzon meg. Persze, nem kedvelhet mindenki mindenkit, én ezt megértem. De nem tettem ellene semmit, mégis utál. Mit tehetnék?

L/23