Klímaszorongással el lehet menni táppénzre?

Magyarországon ilyennel körberöhögnek. Tudsz te dolgozni, vagy mit óhajtasz tenni leülni a sarokba és sírni? Esetleg mész tüntetni a fosszilis tüzelőanyagok ellen? Vagy ezt te hogy képzelted el?

Sokkal komolyabb és régebbi betegségekkel küldik dolgozni az embereket. Ha ennyire magad alatt vagy, akkor menj pszichiáterhez, aztán ad neked bogyót amitől jobb kedved lesz. És ha munkaképtelen leszel mit vársz tőle? Mert amit adnaknak pénzt az éhenhalásra se elég, ha meg van aki eltartson, akkor tök mindegy, hogy beteg vagy-e vagy sem.

Meg mégis mennyi ideig óhajtanál táppénzen lenni? 2 hét múlva bejelented, hogy meggyógyultál? Vicces ez az egész.

Ne szórakozzatok velem! Ilyen betegség van? Van olyan ország, ahol ezt elfogadják önnálló agybajként és emiatt valaki X időközönként felmentést kap a munkából?

Nekem anno pánikbetegségem volt, mégis eljártam rendesen dolgozni, pedig néha komoly tüneteket produkáltam, mégsem maradtam otthon. 🤔

Az ég világon bármi miatt kialakulhat erős szorongásérzet, így nyilvánvalóan a haldokló bolygónk miatt is. Nem nagyon értem az itteni ledobbent hozzaszolokat. Vannak akik azért szoronganak mert nem akarnak kilincsekhez nyúlni, vannak akik azon, mert attól félnek hogy a mindenben benne lévő tartositoszerektol rakosak lesznek, vannak akik félnek atmenni a zebrán, stb...

A paranoias elme nem tesz különbséget reális és nem reális fixaciok között.

Értem hogy manapság még a csapbol is a környezetvedelem folyik, szóval cinikus mélymagyarkent egyrészt jó viccet csinálni a dologból ("a klimaszorongas egy betegség a libsiknek? akkor en is tappenzre megyek höhöhö") másrészt meg le írni a szorongásos problémákat, mert a "klíma" szót elérakták.

A paranoia, szorongás és társai ténylegesen mentális problémák, teljesen mindegy hogy mi felé irányulnak.

Mióta engem egy kutató felvilágosított a fekete-fehér tényekről, én is érzem a klímaszorongás enyhébbik változatát. De valószínűleg csak azért enyhe, mert nem mertem teljesen szembenézni a tényekkel, amúgy teljesen eluralkodna rajtam. Ez a szorongás teljes egészében arról szól, hogy az ember egy hatalmas értékválsággal küzd. Az élete eddigi felét egy jól felépített hazugságnak éli meg. A környezete folyamatosan ostorozta, hogy tanuljon, legyen valaki belőle, és rájön, hogy igazából azért tanult, hogy egy simulékony munkása legyen egy multinak és kiszolgáljon egy gazdasági modellt, ami szétcseszi az élőhelyünket, kvázi végig maga alatt vágta a fát és szerves része volt annak, hogy valakik kapzsiságát éltesse. Egy rohadt fogyasztó a rothadó fogyasztói társadalomban, ami végül önmagát zabálja fel. Egy reklámfogások által megtévesztett ember, egy önsorsrontó mintákat kapott ember. Rájön, hogy az ilyen-olyan mutatószámok trendje nem mehet fel örökkön örökké a végtelebségig. Ezt érzem, mikor rámjön a szorongás, és ilyenkor mozogni is képtelen vagyok, hányni tudnék magamtól, mikor felkelek és megyek kiszolgálni profitéhes hiénákat, szóval inkább pszichésen lebénítom magam. Ezért nem tudok dolgozni.

Most egyes szám első személyben beszéltem, de amint fent írtam, én még nem jutottam el erre a szintre, de érzem magamban a potenciált, ha jobban beleélném magam, tuti múmiaként emészteném magam egész nap.