Mi értelme van az életnek?

De tényleg, mi a fene az értelme az életnek? Szerintem az összes dolog, amire azt mondják, hogy “emiatt érdemes élni” csak önámítás. Minden napunk, hetünk, hónapunk, évünk ugyanaz, tanulunk, majd dolgozunk, majd talán lesz családunk, utána meghalunk és semmi nem lesz többé, senki nem fg ránk emlékezni és mi sem fogunk semmire emlékezni, megszűnünk létezni. Rengeteg hobbim volt/van, imádom a művészeteket, zongorázom, rajzolok, sorozatokat nézek, olvasok, stb... de ezek mintha csak enyhítenek a mindennapos retkes kínon, hogy egy értelmetlen faszsàgnak látom az életet. Nagyon nehéz gyerekkorom volt, azt hittem sikerült a szarból kilábalni, de úgy látszik nem tudok változtatni az életfelfgásomon, hiába a pszichológus meg az antidepresszáns, egy nyomorult maradok egész életemben. Az elmúlt 10 évben rengeteg kudarc és tragédia ért, amire nem térnék ki, mert hosszú és sok. A legszomorúbb viszont, hogy folyamatosan teszek az ellen, hogy szar az életem. Tanulok, melózok ha tudok, kitöltöm a szabadidőmet, van egy komoly kapcsolatom, mégis azt érzem, hogy nincs esély arra, hogy valaha élvezzem az életet, és mintha már nem is akarnám. Gonosznak látom az embereket, folyamatosan úgy érzem, hogy mindenki egymáson tapos, önző és közömbös, és azong gondolkodom ilyenkor, hogy a fäszért vagyok én itt. Ki akarom nyírni magam, de sosem fogom, mert túl gyáva vagyok hozzá és sosem merném megtenni.

Ha szerinted csak egy szánalmas, nyávogó, önsajnáló kretén vagyok, nyugodtán olts le, leszarom.

Ha valakinek van tapasztalata, tanácsa, hogy tudnám elviselhetőbbé tenni az életet, annak megköszönném a tanácsát.

22f