Létezik olyan hogy magányos típusú ember, lehet ilyen vagyok?
35 éves vagyok már de valahogy sose működött nálam egy kapcsolat sem.
Voltak egy kettő kapcsolatom de sokáig nem tartott, mert igaz nagyon szerettem őket de baromira frusztrált hogy találkozni kellett mindig velük meg vele kellett lenni, így két heti egyszer akartam csak találkozni ezekkel a lányokkal. Természetesen ezt senki nem akarta és mind emiatt lett vége ezeknek a kapcsolatoknak.
Most is volt hogy ismerkedtem, volt nagyon szimpatikus lány akit kezdtem megszeretni de máris görcsbe rándult a gyomrom a tudattól hogy majd esetleg hetentete vagy heti többször akar majd találkozni és velem lenni és így nem lehet egyedül a saját kis világomba.
Lehet nem normális dolog tudom de valahogy tényleg így érzem.
Lehet ne is ismerkedjek így? Fogadjam el hogy ilyen típus vagyok..
Happyness is only real when shared.
Attól függ, mikor jössz rá erre a mondatra. 1-2év múlva, vagy halálod előtt 1 órával.
Képzeld, a barátom kb.ilyen ember. De megváltozik(ami QRVANEHÉZ), és együtt élünk. Természetesen néha elutazom 1-1 hétre, hogy könnyítsek neki az átalakuláshoz.
Boldog vagy így?
Ha igen, meddig leszel képes így élni?
Meg kell ismerd, fel kell fedezed önmagad, ami hosszú és nehéz feladat. És még sok minden mást.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!