Lehet így normális életem?
Olyan 13-14 éves korom óta nagyon magányos vagyok. Nincsenek barátaim. Nincs akivel találkozhatnék, beszélhetnék. Régebben nem zavart, de mostanában igen, de nem tudok ezen változtatni, mert nem tudok hol megismerni embereket. Nagyon rossz ez. Régebben könnyen túl tudtam lépni ezen, és pozitívan gondolkoztam, de mostanában már egyre nehezebben tudom ezt elviselni. El voltam egyedül is, de mostmár unalmas. Legjobban egy lány hiányzik. De erre sajnos nem sok esélyt látok hogy legyen, mert mostanában tényleg nagyon szomorú vagyok már.
Szinte állandóan itthon vagyok, mert jelenleg sajnos nincs munkám. Sportolni járok, kutyát sétáltatok és ennyi. Nyáron biciklizek, és szinte ebből áll az életem.
Szerintetek hogyan tudnám megváltoztatni az életemet?
22 éves fiú vagyok.
Regisztrálj egy társkeresőre, pl tinder. Nehéz lesz találni ott nekedvalót, sokszor pofáraeshetsz, de több ismerősöm ott talált szerelemre.
Hajrá lonely boy.
nagyon szemét dolog ám szegény leendő lánnyal szemben, hogy ő feleljen a boldogságodért.
ahhoz, hogy kapcsolatod legyen első körben neked kell egy egésznek lenni, hogy bele is tudja tenni valamit egy kapcsolatba
sportolni jársz meg kutyát sétáltatni akkor igen béna lehetsz, ha így sem sikerül barátkozni, könyörgöm kutyával profin lehet csajozni :D
járj le kocsmába, társaságba, haverkodj, első körben leld meg az örömödet magadtól, aztán majd jön a csaj is :D és fel a fejjel :D
"Sportolni járok, kutyát sétáltatok és ennyi. Nyáron biciklizek, és szinte ebből áll az életem."
Eddig mondjuk elég jól hangzik. Csinálhatnál más dolgokat is. Járj el jógázni. Oda sok lány/nő jár.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!