Szerintetek miért alakulhat ki az, hogy ha egy társaságban kezdetben nem akarok barátkozni a többiekkel, és később már igen, akkor már nem tudok?
Évekig sportoltam valamit, és ott is ez volt,és most középiskolában is.Alapból is nagyon csendes vagyok.Egész nap nem szólok senkihez,még ha akarok akkor se tudok.Szerintem ez túlmutat azon,hogy kialakultak a baráti körök,bennem lehet a baj.Van egy barátnőm,akivel ha beszélek teljesen máshogy viselkedek,egy csomót tudok beszélni,sokkal nyitottabb vagyok.
A fentebb említett helyzetekben annyira keveset beszélek,hogy már azt hiszik,hogy baj van az értelmi képességeimmel,de tényleg.
Mit gondoltok erről? Lehet azért,mert tudat alatt kialakul egy rossz érzésem irántuk,amikor még nem akarok barátkozni?
18/L Előre köszönöm a válaszokat.
18 éves vagy, még nagyon sok víz le fog folyni a Dunán, ameddig élsz. Változni fognak a dolgok, ebben biztos lehetsz. Bármi problémád van, egy idő után már vagy nem lesz probléma, vagy pedig más foglalja el a gondolataidat, vagy pedig megoldod.
Ha úgy érzed érdemes elmenni egy pszichológushoz, mert talán helyrerakja az önértékelésed. Ő sokféle emberrel találkozik, mindenkinek más a problémája, így nagyobb rálátása van erre a témára.
Köszönöm :)
Nem gondoltam,hogy ilyen sokat fognak írni. Most úgy vagyok vele,hogy már csak 4 hónap van hátra a középiskolából,már nem próbálkozok.De szerencsére,iskolán kívül egyre jobban boldogulok az emberekkel.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!