Kezdőoldal » Emberek » Magány, egyedüllét » Van itt olyan akinek nincs...

Van itt olyan akinek nincs családja? Hogy bírjátok es miota van ez?

Figyelt kérdés

Ez alatt nem azt ertem,hogy kulon lakik az ember a csaladjatol es egyedul van hanem,hogy tenyleg nincs..es ebben az a legrosszabb szerintem,hogy az ember elso sorban a csaladra tudna tamaszkodni,ők azok akik mindenfele erdek nelkul segitenenek(tisztelet a kivetelnek) barmi van...

Mellesleg kozeleg a karacsony is,amit mindenki a csaladjaval tolt es az ember csak nézi,hogy milyen szerencsesek egyesek,hogy nekik van...



2018. dec. 16. 10:00
 1/6 anonim ***** válasza:
Nem sokat ragodok rajta es egeszen jol erzem magam > minnel tobbet gondolkodnek ezen annal jobban lehuzna a tema < szoval inkabb nem , megy az elet tovabb ! Talald fel magad !
2018. dec. 16. 10:13
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/6 anonim ***** válasza:
Gyerekkoromban szüleim intézetbe adtak. Ma egy gyárban dolgozom, munkásszállón lakok. Ha nem lenne barátnőm már valószínűleg megöltem volna magam. Nem érdekelnek a szüleim, ezért nem is hiányoznak. (Sosem kerestem fel őket.)
2018. dec. 16. 10:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/6 anonim ***** válasza:
100%

A jó család az jó dolog, de nem az egyedüli boldogság, vagy boldogulás forrása.

Én fiatalon elvesztettem a szüleimet, mert késői gyerek voltam, majdnem 40 évesek voltak, amikor születtem. Van egy testvérem, aki külföldre házasodott, ezer km. választ el tőle, pedig jó testvérek voltunk.

Viszont volt 3 nagyon-nagyon jó barátom, igazi nagybetűs barátok, akikkel mindenben számíthattunk egymásra. Aztán voltak jó ismerőseim, akik másoknál talán már barátkategóriának számítanának, de én nagyon igényes vagyok a barátságaimra, így inkább ismerősnek nevezem őket, de miattuk sem éreztem magányosnak magam.

Soha nem kellett egyedül lennem karácsonykor, kivéve amikor magam akartam, mert néha erre is szükség van.

Volt kutyám, macskám, soha nem mentem haza üresen kongó lakásba, vártak, örültek, élet volt körülöttem.

És végül, de nem utolsósorban lett párom, akivel jó házasságban élünk, vele kaptam családot is, akikkel nagy szerencsém van, mert tudom, hogy szeretnek és én is szeretem őket.

Ne legyél szomorú, próbálj pozitív személyiség lenni és akkor soha nem leszel magányos! ... csak válogasd meg jól az embereket magad körül!

2018. dec. 16. 10:38
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/6 anonim válasza:

Igaz nem én, hanem egy barátom de hasonló helyzetben van.

Szülei szétmentek apja külföldön(vagy 10 éve nem jött haza), anyja az ország másik felében a kisöccsével, ő meg itt maradt. Neki itt csak a nagyszülei vannak, de mivel ők is idősek már ha van valami sok esetben nem tudnak segíteni és így is ritkán tud velük találkozni a sok(14 órás) meló mellett.


Ahogy észrevettem sokáig a barátnőjére támaszkodott, meg náluk is élt és addig megvolt a feelingje hogy van családja. Most szetmentek és elég rossz állapotban van az elmúlt néhány hónapban, ő ugye nem csak a lányt vesztette el hanem a “családját” is ezzel. Azóta nagyobb hangsúlyt fektet néhány közeli barátjára. Szerintem mi sokat segítünk neki ebben a helyzetben, de azért meg így is látni rajta hogy néha rosszul viseli.


Amit tanácsolok neked is(amit neki is mondtam) hogy próbáld elfogadni és támaszkodj a barátaidra. Remélem segítettem.

2018. dec. 16. 10:41
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/6 anonim ***** válasza:
66%
Persze, hogy van. Eléggé racionálisan gondolkozom, így elfogadom ezt a helyzetet. Pár éve halt meg anyám, aki az utolsó támaszom volt, persze én is neki. Át kellett gondolnom a jövőmet. Én már 50 éves vagyok, nem voltam nős, gyerekeim nincsenek. Elég sokat dolgozom, így kevés időm van ezen keseregni. Vannak munkatársaim, barátaim, ezért annyira nem érzem magam egyedül. Karácsony nálam nincs, úgyhogy ez az ünnep se más, mint bármelyik hétvége vagy szabadnap. Az sem zavar, hogy mások családdal karácsonyoznak. Facebookom nincs, úgyhogy nem látom a sok karis posztot. Amúgy nem rég egy társkeresőn már alalult egy nővel a kapcsolatom, de eszembe jutott, hogy jön a karácsony, és véletlen se akarok mással karácsonyozni, ezért lemondtam a randit. Majd ünnepek után elkezdek újra társkerizni. Nincs bajom ezzel az élettel. Abszolút szabad vagyok, minden döntés az enyém a felelősséggel együtt, nem kell kompromisszumokat kötni. Már abba is beletörődtem, hogyha valami bajom esne, senki nem ápolna, gondozna, és egy pár hetes fekvőgipsztől is éhen halhatok. Leginkább a kutyáim miatt aggódom, hogy velük mi lenne ilyen esetben.
2018. dec. 16. 10:46
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/6 anonim ***** válasza:

1 családtagom van, a többi nincs itt vagy elhagyott stb. De vele se nagyon beszélünk itthon. Nem tudom hogy ez családnak számít-e, barátaim sincsenek SENKI. Ez nem tudom minek számít. KB 7 éve van így de soha nem volt igazán senkim. A karácsony meg kicsit se érdekel.

17f

2018. dec. 16. 14:19
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!