Hogy törjek ki ebből a magányból?

Mostanában nekem is hasonló gondolatok cikáznak a fejemben, azzal a különbséggel, hogy boldog párkapcsolatban élek. Páromon kívül azonban nincs társaságom. Én egyetemre járok, képzésváltás miatt sajnos nem tudtam beilleszkedni a már kialakult klikkekbe, ráadásul nem a mintatanterv szerint vannak óráim. Nyár óta most sikerült megfelelő diákmunkát találnom, jövő héten kezdek. Ez jó lehetőség lesz számomra. Hasonló lehetőségeket tudok javasolni neked is. Menj új társaságba, valamilyen képzésre, tanfolyamra, edzőterembe és légy nyitott!

Mellesleg egy barátkeresős oldal engem is érdekelne. :D

Mi köze van a szófogadásnak ahhoz, hogy nem jársz el sehova?

Ezen lehet változtatni. Szerintem fontos azért, hogy tudatosan meglegyen, hogy nem egyik napról a másikra fog ez történni, és nem magától. Dolgozni kell rajta. De egyébként neten rengeteg lehetőség van ismerkedni. Van egy csomó facebook csoport, kb minden érdeklődési körhöz, ott lehet találni olyat aki szívesen elmenne, és ugyanaz érdekel. Van ez az oldal is, vannak fórumok, chatek, társkeresők, tényleg csak keresni kell, és lehet találni olyat ami Neked tetszik.

Lehet személyesen is elmenni, és ott ismerkedni.

Személy szerint, én nagyon sokáig olyan voltam, hogy nem mozdultam ki. Nem voltak olyan barátok se. Én se igazán beszéltem senkivel. De nekem az vált be, hogy eldöntöttem, hogy nem foglalkozom ezzel, ha akarok valamit csinálni, akkor csinálom. Egyedül. És elkezdtem eljárni egyedül moziba, kávézóba, könyvtárba, túrázni, utazni. Sokkal színesebb lett az életem, anélkül is, hogy nagyon másra hagyatkoztam volna. Aztán ezáltalán akaratlanul is megismertem 1-1 embert.

Nyílván az eleje nagyon nehéz, de magamról tudom, hogy az amikor otthon ül az ember, és tehetetlennek érzi magát, az nem visz előre, és nem is reális, mert tehetsz érte :)