Ti mire vágytok és mit tudtok cserébe nyújtani?

Szóval vagy 10 perce írom a választ a kérdésre mikor rájövök milyen nehéz is ez az egész. Fingom sincs mit akarok, és arról se hogy én mit nyújtok cserébe.

Nem véletlen hogy eddig nem jártam túl sok szerencsével....

Mire vágyok?

Egy szerető családra, hogy végre boldog legyek.

Nem kell barátnő se barátok, csak kapjak egy anyát és egy apát.

Mit tudnék adni?

Számomra nagyon fontos dolgot tudok adni, ami viszont másnak az értéktelen.

Hogy mit?

Magamat.

Én egyszerű dologra vágyok, de mégsem kaphatom meg.

Kicsit irígy vagyok azokra az emberekre akiknek van családjuk, de nekem ez az élet jutott.

Mire vágyok?

Hogy megértsen. Hogy végre az első ember legyen, akinek nem kell 30 mondattal magyaráznom egyet. Akivel ha beszélek, akkor nem kell, hogy folyamatosan azon kattogjon a fejem, hogy "ugye ezzel nem sértem meg". Akivel viccelődhetek, ugyanúgy ahogy ő is velem. És ne kelljen attól tartanom, hogy elhagy mert félreért, vagy hátba döf, mert az érdeke úgy kívánja. Akivel még csak nem is kell párkapcsolatnak lennie, ha nem akarja, mert már a barátságával is beérném.

Legyen intelligens, kedves, és genyó, ha a helyzet úgy kívánja, de csak velem, és másnak se hagyja, mert velem csak ő szemétkedhet.

Szeressen, de ne úgy, hogy egy nap 30x elmondja, hogy "szeretlek", hanem legyen ott amikor szükségem van rá, és ne amikor magányra vágyom.

Külsőre nincs sok kívánságom, legyen esetleg egy picit magasabb nálam, és igényes a kinézetére/külsejére.

Cserébe?

...

Nem tudom mit adhatnék cserébe... még eddig sosem volt olyan aki megértett volna, így fogalmam sincs hogy egy ilyen embernek mit tudnék adni, vagy érne egyáltalán valamit a barátságom neki... a párkapcsolatra pedig gondolni sem merek...

16/L (Tudom, micsoda életbölcsességeket hordtam itt össze...)

A probléma?

Az hogy a koromhoz képest nagyon koravén vagyok, így a korosztályom azért nem ért meg, mert engem nem érdekelnek az aktuális tini problémák, mert értelmetlennek tartom a spontán dráma klubbokat, ők pedig engem tartanak gyerekesnek, mert ha a tv-t bekapcsolom, akkor is max. rajzfilmet szoktam a hugaimmal nézni, (vagy néha magamtól nyelvgyakorlásként) és nem az aktuális politikai híreket.

A fiatalabbakkal nem beszélhetek komolyabb/felnőttebb témákról, az idősebbek pedig vagy kiröhögnek, és elhajtanak, vagy pedig túl nagy a korkülönbség.