Ki van még ilyen helyzetben?

Írd le hol laksz,hátha akad sorstársad.

Átérzem a helyzeted, az évek alatt én is elvesztettem több olyan barátot, akikről csak én gondoltam, hogy a barátaim. Most van két lány, akikről egy egyetemre megyek ősztől, de egyébként én se megyek sehova, itthon ülök egész nap és olvasok, mert ez esik jól. Nem igazán bírom, ha ki kell mozdulnom "csak úgy". Ha van valami célja, pl. el kell intéznem valamit, barátokkal, rokonokkal találkozok, az úgy más. De ha csak úgy, céltalanul kéne mennem, azt nem bírnám. Ez volt jó a gimiben: rendszert hozott az életembe, megvolt a napi rutinom, nem éreztem magam hasznavehetetlennek. Persze, az osztályom nagy része állandóan a nyarat várta, mert így heteken át berúghatnak, minden következmény nélkül. Én csak ezért nem szeretem, amikor hosszú ideig nincs dolgom. Le tudom foglalni magam, csak nincs sok célom. Te is keress valami hobbit, amivel otthon is jobban telik az idő. Vagy az érdeklődési körödnek megfelelően ismerkedj, ne add fel.

Tudom miről beszélsz, általában ha megyek valahova akkor egyedül megyek, nagy ritkán összefutok azzal a kevés barátnőmmel de mint tudjuk mindenkinek meg van a maga élete így abban én számukra nem veszek részt olyan gyakran...Néha nagyon rossz így egyedül aztán van amikor úgy érzem ,hogy jó így..ez változó. Azt viszont tudom ,hogy az emberi kapcsolatok visznek fel hiszen nagyon jó érzés ha van valaki akire számíthatsz és elmondhatod minden bajod és ő megért vagy tanácsot ad amikor kételyeid vannak de ő meg tud nyugtatni... Talán majd eljön a te időd is és lesznek igaz barátaid. Még fiatal vagy ,keress valami hobbit ,menj el sportolni és hátha ott találsz majd hozzád illő barátokat. Sok sikert.

Itt rengeteg a Budapesten élő ember,neaggodj:)