Miért frusztrál, hogy nincsenek barátaim?

Engem is frusztrál, pedig legtöbbször csak ideges leszek emberek közelében.

Hát akármennyire is introvertált is valaki (jól érzi magát feltöltődik ha egyedül van) ez egy alapvető szükséglete az embernek. Úgy van a sorrend hogy fiziológiai szükséglet aztán jön (étel ital levegő) biztonság iránti vágy (nincs háború vagy pszichiátria betegséged amiért rosszul éreznéd magad tegyük fel társoságba) aztán jön a szociális szükséglet (egyértelmű) elismerés iránti vágy azután és végül az önmegvalósítás. A "piramisba" csak felfelé lehet haladni nem elégíthető ki az alsó a felső nélkül. Ha nem érzed magad biztonságba emberek között akkor nem is fogsz szocializálódni. Azt tudom tanácsolni hogy beszélj és tedd amit jónak látsz. Ez hülyeségnek hangzik tudom. De figyelj nem mindenki szemétláda bár az emberiség nagy része az. Ha próbálkozol találsz barátokat. Csak ne hagyd magad az emberek szeretik azokat akik kiállnak magukért.. Keress fel egy pszichológust, keress embereket hasonló problémával, írj egy könyvet, mozdulj ki, éld az életed csak tegyél valamit!

És mit mond a pszichológus?

Tűzoltásnak persze jó. De nem lesz kielégítő. Legközelebbi órádon beszélj a barátkozásról vele, és kérj ajánlatot olvasmányhoz, meg rakjatok össze egy tervet a barátszerzéshez