Van itt aki fel adta a huszas evei vegen a parkeresest?

Párkereséssel a legutóbbi szétköltözés óta nem foglalkozok, mikor is 27 voltam. Néha eszembe jut hogy lehetne, felregelek valahova aztán 2-3 ember után hagyom a francba, nem tud érdekelni. Eljárni valahova e célból sokba kerül és túl sokat innék is.

Nagyon halványan abban bízok, mert csak ez maradt, hogy tök véletlenül az élet során belebotlok valakibe akivel megkedveljük egymást annyira, hogy kialakulhat több.

Szóval, végül is igen, a keresést feladtam. A találásban még van egy reménysugár. Bár elég gyér, mert a találtak többségéhez már tartozik (legalább) 1 farok valamilyen konstrukcióban... és minél idősebbek, annál kacifántosabb konstrukcióban xDDD. De minél fiatalabbak, annál kevésbé tudok velük egyáltalán beszélgetni. Olyan mint mikor egy hatalmas tengeren vagy, és kikötőt keresel. Van amelyikről már messziről látod hogy milyen és ott nem is akarsz kikötni, van amelyik túl messze van, vagy túl nagy, vagy túl kicsi, vagy az első vihar elsodorná. Úgyhogy marad az áramlat és a széljárás.

Az is lehet, hogy amit az egyik előző írt, hogy a szülők után már senki nem fog úgy szeretni, ez egy általános tapasztalat, és a felnövéssel együtt jár.

31/PC Master Race (mert mi mással írsz programokat? :D)