Dolgozó egyetemista miatt magányra mi a megoldás?

Nincsenek barátaim, sőt két emberen kivül senkivel se beszélek még írásban se. Velük is csak suli és munka miatt.

Nappalis egyetemistaként dolgozók részmunkaidőben. Tehát nem járok el sehova se. Tanulok és dolgozok és ellátom magam. Hiába vagyok kollégista és van szobatársam és sok ember vesz körül, mégse beszélek gyakran senkivel se.

Anyám meg nehezményezi, hogy hogyan lehetek fiatal lányként egyedül barátok nélkül.Hát úgy hogy fenntartom magam egyedül anyagilag és szakmai tapasztalatra is törekszek.

Ehhez nem fér bele iszogatás és hasonló dolgok. Még nyaralás se, hisz nyáron kiegészítésként alkalmi hosstes munkákat is vállalok

Néha én is érzem, hogy elvesztegetem a fiatalságomat. De nem igazán tudnék olyat aki barátként megértené ezt.