Mi történik velem, nemsokára vége az életemnek?
Nagyon érdekes érzést érzek. Nagyon melankolikus a hangulatom.
Azt hiszem, hogy eljutottam arra a pontra, hogy teljesen kiégtem. Iszonyat fájdalmat érzek belülről, sőt már azt sem, inkább csak valami ürességet.
Ott kint csiripelnek a madarak, süt a Nap, röhögcsélnek az emberek, viszont hihetetlenül távolinak tűnik már az egész és szinte minden hétköznapi szituáció, azt érzem mintha egy más világba lennék már.
Sok mentális problémám van, ami sosem lett kezelve: súlyos depresszió, szociális fóbia, szorongás, kényszerbetegség...
Nem tudom, hogy mi van velem, de már elég régóta így érzek, valamikor erősebb ez az érzés, valamikor gyengébb... Mi ez igazából? Ti mit mondtok erre?
Nem vagyok lány.
Ez már nem depresszió nálam szerintem. Ez valami más, valami elmebaj.
Ez azért van, mert olyan régóta vagy már depresszióban, és már annyira elmélyültél benne, hogy szinte kizártad magad a boldogságtól, már szinte elfogadtad azt hogy te nem lehetsz boldog.
Túlpörgött ezen az egészen az agyad, a sok fájdalmon.
Nézd úgy a depressziót mint egy szigetet, és a város pedig a jólét.
Néha kis depresszió a szigetre rak, egyedül érzed magad, de ott van közel a város.
Te már annyira messze vagy a várostól azon a szigeten, hogy már tényleg nagyon eltávolodtál a jóléttől, és már úgy érzed hogy lehetetlen hogy a városba juss.
Dolgozz magadon, hogy kijuss onnan.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!