Mit lehetne tenni, az állandó intenzív közöny fásultság ellen?

Valami hasonlót kezdek érezni én is. Eddig tök jól mentek a dolgok, de valahogy nem megy tovább... Valami elromlott, valami hiányzik, és vannak tippjeim, h mi, de amikor oda jutnék, hogy visszahozzam ezeket az életembe, egyszerűen nem megy. Elromlottam, vagy nem tudom.

Nekem is volt ilyen. De idővel elmúlt. Hogyan? Egyszerű. Volt egy idő hogy sokat álmodoztam, hogy majd ez lesz, meg az lesz. Állandóan a jövőben éltem. Ez egyfajta védekezés volt az agyamtól arra, amilyen rossz körülmények voltak. De egy idő után úgy éreztem mint aki nem is él. Akkor azt mondtam hogy elég. Onnantól úgy fogom fel, hogy nem a holnappal kell foglalkozni, meg a jövő évvel stb. Hanem azzal hogy ma mit fogok csinálni. Most mit szeretnék. Mert ki tudja, jövő lehet nincs is, bármi történhet ugye. Annyit dolgozok itthon, amennyit úgy érzem hogy képes vagyok, nem erőltetek magamra dolgokat. Ha valamihez kedvem van, akkor megcsinálom. Legyen egy apróság vagy akármi. Ha reggel melóból jövök haza, és olyan kedvem van, hogy de jó lenne sétálni egy kicsit a korai napsütésben, akkor leszállok egy megállóval előbb és élvezem. Elengedtem az olyan vágyaimat amiket irreálisan lehetetlen elérnem, ezektől csak rosszul éreztem magam. A legfontosabb az ember családja, barátai/haverjai, a párja, és persze önmaga. Nem azt mondom hogy nem kell törődni minimális szinten a jövővel. De az tényleg minimális legyen. Apróságokban kell örömet keresni, egy beszélgetés a haveroddal, vagy meginni egy forró csokit / forralt bort akármit... Kimozdulni néha a természetbe... Nagyon sokat segít ám. Idővel jobb lesz, de akkor változtatni kell a gondolkodásmódon.

Hobbi, sport, vitaminhiány kivizsgáltatása és egy nagy kiszerelésű leszarom tabletta a jobb fajtából.