Végleg egyedül maradok?

Mostanába nem is inkább ugy évről évről egyre jobban a környezetem kezd eltávolodni tőlem.elöször az 2-3 ember akivel eljártam erre arra azok mentek el tőlem és mostanába meg ahogy érzem a család is kezd elmenni tőlem.annál a pár embernél ugy volt hogy egyik napról a másikra tüntek el nyomtalanul,a családba meg ha tippelnem kéne azért mert 1.nem olyan vagyok mint amilyennek ők akarnak és 2.lassan már unnak engem mert semmire se vagyok jó.Ez a szeretet hiány szerűség már álmaimban is megtalál mert nemrég volt egy olyan álmom hogy mindenki megöleli azt akit szeret és persze hogy csak engem nem ölelt meg senki.voltak még hasonló álmaim de azokat nem irnám le.Senki nem akar megmaradni a környezetembe és nem tudom egyszerűen hogy miért pedig mindig azt nézem hogy nekik jó legyen de ugy látszik hagynom kéne.Ezek kihatnam a belsőmre is mert szinte már egyáltalán nem érzek semmit senki és semmi iránt ugykonkrétan mintha nem lenne bennem se érzés se érzelem.Munkában is mindig csak a baj van a velem és ezért ott se akarja már senki se hogy ott legyek.Ott is amit akarok csinálni azt rögtön elveszik tőlem és nem hagynak csinálni semmit.Tudom hogy rontom a levegőt mindenki közelében de nem tudom hogy mit csináljak.