Meg lehet szokni szerintetek hogy normális, becsületes emberek magányosan élnek, miközben nem ezt érdemeknék?

Az a baj, hogy te összekevered a becsületességet és a kedvességet a baleksággal és a töketlenséggel.

Én is becsületes vagyok, nem verek át senkit, nem lopok, mégis van barátnőm. Szóval itt nem a "jóságod" a baj, hanem az a számtalan hibád, amit érdekes módon mindig elfelejtessz megemlíteni

Ember, a saját magányáról minden férfi és nő egyformán maga tehet. Nem érdemelnek sajnálatot, változtassanak. Ha nem változtatnak, csak nyafognak, vagy azzal takaróznak, hogy "én igyekszem, de...", akkor nekik még nem elég pocsék.

Egyébként nő nélkül is vígan lehet élni. Először egyedül kellene boldognak lenned, ne tolj már ki azzal a szerencsétlen lánnyal, akivel összakadsz, ne rakd a vállára azt a felelősséget, hogy neki kell téged boldoggá tennie.