Van itt olyan ember, aki sehova sem jár?

Nem nagyon szánok időt arra, hogy eljárjak ide-oda. Ha mégis megteszem már-már lelkiismeret-furdalásom van, hogy nem otthon csinálok valami hasznosat, esetleg nehogy baja legyen a jószágnak. Munkahely mellett gazdálkodok, állatok, földek, traktor, meg ami kell. Télen lenne időm elmenni bármerre is, ami általában kimerül abban, hogy elmegyek a boltba kenyérért...

Engem ez nem zavar, ha rámjön a mehetnék, akkor piszok nehezen tudom összeegyeztetni, hogy legyen, aki tisztességgel ellátja addig az állataimat. Az elmúlt 10 évben egyszer fordult elő, akkor autóval nekivágtam EU-nak (nem csak autópályán), egészen Skóciáig. Ott eltöltöttem 3 hetet (segítettem egy -a változatosság kedvéért- farmon kajáért és szállásért). Közben láttam rengeteg sok mindent. Aztán hazajöttem, az állataim visszakerültek hozzám, és folytatom azóta is.

Ha megkérdezik, hogy hova járok szórakozni, akkor azt mondom a tanyámra. Szeretek itt lenni és szeretek dolgozni rajta-benne. Ha meg ellustulok, akkor jó csak nézni is a zöldet, birkákat...

Kitaláljak valamit? Minek? Ennyire nem fontos számomra, hogy irigykedjenek rám, mert elmentem megint "horvátba nyaralni". Számomra nem kikapcsolódás 1-1 hét ilyen-olyan helyeken.

Én sem járok sehová. Dolgozni, boltba, postára azért még eljárok, de ezeken kívül nem vágyom rá, hogy emberek között legyek. Időm se nagyon lenne rá hét közben, mert elég sok alvásra van szükségem, egy-egy hosszabb nap után jóformán csak aludni megyek haza. Hétvégén meg a hét közben elmaradt házimunkával és némi olvasással elég gyorsan elrepül az idő.

Hála Istennek nem szokott senki sem érdeklődni az után, mit csináltam a hétvégén. A kollégáim már tudják, hogy velem beszélgetni nem nagy kaland. Szakmai kérdésekre válaszolok, a magánélet meg szerintem nem munkahelyre való. Ezen kívül nem találkozom senkivel, csak a szüleim szoktak néha sajnálkozni, hogy: "jajj, hát micsoda rossz életed lehet ottan a városba' teljesen egyedül". De majd csak megszokják ők is.

Szia!

Igen van,én se nagyon járok sehová,ha meg igen akkor is mindenhová egyedül sajnos!N /32/

Három helyre járok: dolgozni, vásárolni meg sétálni.

A munkahelyem olyan, hogy egész nap egyedül vagyok szinte, csak néha jár arra valaki, azzal váltok pár szót, de akkor van a legjobb napom, ha egy teremtett lelket sem látok egész nap. Vásárláskor annak örülök, ha totál üres a bolt, vagy legalábbis nem találkozok semmi ismerőssel, akivel beszélgetni kell. A sétálgatásaimat az éjszaka közepére időzítem, gondolom ki lehet találni, hogy miért. Gondolom azt is ki lehetett ennyiből találni, hogy nem zavar, sőt, erre van igényem. Ha valaki rákérdez ezekre, büszkén bevallom, nem szégyellem.

35F