Miért van ennyi magányos ember?
A kérdés adott,ám én mégsem lennék rá kíváncsi, inkább tennék ellene.
Szóval, aki éppen most ezt olvassa és magányosnak érzi magát, az írja le nekem az okot, kvázi öntse ki a szívét, akár persze név nélkül,bárhogyan, hogy egy kicsit ne legyen egyedül és érezze, hogy figyelnek rá.
Vagy ha nem akarja leírni az okot, akkor beszéljünk valamiről, hátha valaki a kommentek közt talál egy barátot - vagy akár én lennék az :)
(E kiírás NEM társkereső szándékkal lett ide biggyesztve a részemről,mielőtt bárki félreértelmezné. Egyszerűen csak nyár van, unatkozom és ki szeretném kicsit aknázni a közösségi média adta lehetőségeket)
Szép napot mindenkinek! :)
Mert nincs barátnőm és lehetetlennek érzem találni.
Barátaim vannak, de az nem elég a boldogsághoz.
Azért van ennyi magányos ember, mert csalódtak már, és elegük van.
Amúgy a legjobb társaság a magány. A franc megette azokat a kapcsolatokat, amiben mindent megbeszélnek, mindent kibeszélnek.
van egy híres mondás, egy még híresebb embertől:
- ments meg Uram a barátaimtól, az ellenségeimmel magam is elbánok..
De az ember alapvetően társas lény, nem gondolod?
Lehet, hogy van olyan periódusa az életnek, amikor valóban jobb a magány, na de mindig?
Kapcsolatilag azért, mert sokszor nem találkoznak az igények, és az elvárások...a lányok/nők nagy része olyat keres, ami sokakban nincs meg, de még is inkább azt választják ami látszatra legalább elképzeléseiknek megfelel
Barátilag meg egyre több, hogy az emberek egyszerűen képtelenek kikapcsolni, és ha a másik nem is kíváncsi rá csak a negatív dolgok mennek
Én egyedül vagyok.Sokái igen,nagyon elveszettnek,magányosnak éreztem magam. .De már nem érzem magam magányosnak,bár befuccsolt a házasságom.
Azért van ez,mert az ember nehezen szakad el az almaitol és attól, hogy a saját életét egy általa és a társadalom által előállított dobozba tuszkolja..
Nem kell mindenáron egy kapcsolatba rohanni.A magányt meg kell élni és majd jön az igazi is.
De addig is élek és addig is teljes vagyok és jó!!
Személy szerint a következő okok miatt vagyok magányos:
Sosem volt sok barátom, úgy voltam vele, hogy inkább kevés legyen, de azok megbízhatóak. Nos, ez nem ment, sorra csalódtam mindegyikőjükben, de a felszínes kapcsolatoknak nem vagyok a híve. Nem vagyok egy egyszerű eset, elismerem, de nem is vágyok sokra, csak egy megbízható emberre, akinek anélkül mondhatnék bármit, hogy félnem kéne a következményektől.
Barátnő "szerzés" szempontjából is a csalódástól való félelem az ok a hiányra. A külső adottságaimmal nincs gond, viszont az összes eddigi ex barátnőmben csalódtam már (megcsalás, érzelemmentesség, only sex, meg egyéb szokványos dolgok), aminek következtében még ha meg is látok egy gyönyörű lányt, úgy vagyok vele, hogy "biztos ugyanolyan, mint a többi".
A családommal pedig nem lehet semmit sem megbeszélni, borzasztó egyszerű emberek, akikkel ha nem egyezik meg a véleményem, akkor veszekedés a vége.
Szóval az egyetlen emberek, akikkel néha-néha beszélgetek, azok az internet frandok, akik nem igazán elegek, szükségem van a testi közelségre (nem, semmi szexuális :D csak egy ölelés pl. sokszor jól esne), de ugye ezt nem kapom meg.
Ennyi a történet. :)
18f
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!