Kezdőoldal » Emberek » Magány, egyedüllét » Kezdek nagyon rosszul lenni!?

Kezdek nagyon rosszul lenni!?

Figyelt kérdés
Nemigazán akartam írni, de úgy érzem meg kell osszam másokkal is, mit érzek. 23 éves egyetemista fiú vagyok, régebben se voltam a középpontban társaságok terén, minden intézményben volt 2-3 haverom, akikkel elvoltam, de szép lassan, mondhatni egy éven belül lekoptak. Középiskolában ugyanez volt a szituáció, pedig úgy érzem ott sokkal jobb viszony alakult ki. Egyetemre kerülvén már éreztem, hogy nem normális ez a dolog, van itt is pár ember, akikkel beszélek, de ilyenkor ha rááírok valakire válaszol és kész. Anyám elköltözött tavaly, akivel nagyon jó volt a viszonyom, de félrelépett, így mondhatni semleges a kapcsolatom vele. Házat el kell adjuk, mert osztoszkodni kell. 14 évesen a kutyám is rossz állapotban van, konkrétan kezd lebénulni a hátsó két lába. Olvastam erről, tavaly más miatt voltam doktornál vele, akkor ő is mondta, hogy idős korban gyakori. Étvágya van, de levizeli a lábát. Korábban volt háromszor végbél daganattal műtve, most a gyomra megint nem normális módon működik. Nem akartam korábban elaltatni, de most már gondolkodok rajta, de képtelen vagyok meglépni, mert mindig mikor rám néz, vagy jön enni, van amikor odajön konkrétan képtelenné teszi bennem az elaltatást. Apám talált egy barátnőt, amivel nincs semmi problémám, sokat töltenek együtt, több napra van, hogy elmennek kirándulni. Barátaim, mondhatni ismerőseim és barátnőm se volt még soha. Most így a házban egyedül nagyon rosszul érzem magam, egyszerűen nem tudom, mi tévő legyek. Korábbi jó haverságaimból eredően nagyon nem is nyitok, de nem is látom soha a másik fél részéről, hogy haverkodni akarna jobban. Félek egyedül és magányosan fogok élni. Emellett abszolút egyedül érzem magam. Van, hogy elmegyek vezetni egy rövid időre (30-40 perc), mert addig is nem tudok gondolkodni. Valaki volt hasonló helyzetben? Ami biztosan nagy hátrányom, hogy egyáltalán nem bulizok, nem iszok és dohányzok. Szükségem lenne segítségre, tanácsra, mert az utóbbi két napban már nagyon kezd eluralkodni rajtam. Korábban is volt rá példa, de fiatalabb voltam, meg más volt a család terén is minden.
2017. júl. 15. 20:13
1 2
 11/14 anonim ***** válasza:
Itt szerintem nincs szó hibákról. Rám például jellemző volt hogy teljesen hétköznapi ingereket mások részéről túlreagáltam vagy félreértelmeztem. Utána az én olvasatomat a másik viselkedését illetően elkönyveltem tényként. Ezek a "tények" persze azt igazolták hogy az illetőt nem érdeklem, problémája van velem. Így aztán, én lényegében megöltem ezt a kapcsolatot, miközben úgy gondoltam gyakran alaptalanul hogy a másik tette. Csak egy példa. És nyilván én is csak utólag vagyok okos. De ezért érdemes gondolkodni magunkon.
2017. júl. 15. 21:42
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/14 anonim ***** válasza:
Azért is emeltem ki, hogy nincs szó hibákról mert egy adott viselkedésnek oka is van. Teljesen normális hogy nem látjuk meg rögtön hogy milyen téves berögződéseink vannak, azt meg főleg hogy honnan is jönnek ezek. Csak az figyelmeztet rá, hogy mindig ugyanabba a rossz helyzetbe kerülünk valamiért.
2017. júl. 15. 21:50
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/14 anonim ***** válasza:
én is igy vagyok
2017. júl. 16. 01:14
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/14 anonim ***** válasza:

Abból indultam ki amit Anthony Hopkins mondott: NEVER GIVE UP.

Nem is nagyon nyitsz, írod. Akkor mit akarsz? Nekem a barátaimnak már mind gyereke van/házasok, nem egy magányos farkassal társalognak a legszívesebben, aki mesél a hajmeresztő külföldi és belföldi kalandjairól, hanem a pelenkák minőségéről, közös babázásról, fogzásról kéne társalogni. én legfeljebb vicces fura nagybácsi vagyok.

Akárhányszor lecsap az élet, annyiszor fel kell állni. Csak az elmúlt hónapban:külföldi munkabaleset,szerződés nélkül dolgoztattak, a ehicet nem vette figyelembe a kórház,kiküldtek egy többezer eurós számlát. Azon kívül lehet műteni is kell.+betegség a családban(ami részben lehet az én hibám, emiatt kerülget az őrület), az ember minden nap örüljön, hogy egészséges! Megölték egy elég közeli barátom. Nem tudom feldolgozni.

Érezd jól magad egyedül, akkor vonzó leszel mások számára. Tudom, hogy k_rvanehéz, de már túl vagyok rajta.

Soha nem volt senkim, csak fellángoló villámkapcsolatok.mondjuk én már 27 vagyok.

A családdal nehéz. A szüleink mindig a szüleink lesznek,ha törik-szakad minden, ott lesznek.

nem tudom mit mondjak, ha akarsz, kérdezz.

Mindenesetre 23évesen....ne add fel.

2017. júl. 17. 21:59
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!