Miért érzem magam mindenhogy egyedül?
Főleg mostanában sokat foglalkoztatott ez a téma. Sokat vagyok egyedül. Van amikor élvezem és van amikor belegondolok és bánt a dolog. Rengeteg emberben csalodtam, legyen ez barát ,családtag, kapcsolat stb. Azóta átlátom az emberi kapcsolatokat. Végig nézem a körülöttem lévő emberek életét, ahogy hazudoznak és kétszínűek ,úgy hogy persze ez nem egyből észrevehető. Olyankor szinte örülök hogy nincsenek hozzám közel álló emberek. Mert legalább igy nincs aki velem is ugyanezt csinálja. Aztán van hogy el szomorít dolog. Mert én mindig is nyitott voltam mindenki felé és sose kaptam ezt vissza. Így néha elég rossz egyedül. Társaságban lenni ezért is rosszabb, mert ott még magányosabbnak érzem magam. Volt egy bántalmazó kapcsolatom, sok ideig nem tudtam utána nyitni a fiúk felé, de mostmár igyekszem.Családtagok között pedig vannak problémák. Rájuk se számíthatok mindig. Két legjobb barátnőm is volt régen, de mint kiderült csak a kétszínűség ment és amit Pestre kerültünk ,megváltoztak rossz irányba. Főleg belsőleg.
Adok magamra, igényes , mosolygós lány vagyok, igy van hogy közelítenek az emberek. De mindegyik megakad a felszineknél. Ha komolyabb, értelmesebb témát hoznék fel vagy bármi(nem csak a felszines dolgokat) az senkinek se megy forditva.. már kezdek én is ugy lenni vele hogy nem nyitok inkább senki felé se. Másnak érzem magam nagyon.. Szerintetek ezzel mit lehet tenni? Vagy csak legyek türelmes?
Értelmes válaszokra kérlek titeket.Köszönöm!
Mondom a választ.
1. Még nem találtad meg a hozzád való társat, és/vagy baráti kört.
2. Nem vagy jó társaság önmagad számára.
Az 1.-nél kitartás, keresés, a 2.-nál önismeret szükséges.
Azert mert az ember alapvetoen maganyos. Azok akik folyton masok tarsasagat keresik ugyanigy szenvednek ettol ezert teszik ezt mindenaron. Az pedig kulonosen igaz, hogy minel magasabb szinten allsz annal maganyosabb vagy, hiszen mar felulrol atlatsz helyzeteket, gyorsabban kiismered az embereket es erzed a hatso szandekukat. Tudod mirol akarnak beszelni mielott mar a szajukat kinyitnak, es untat teged a tarsasaguk...
Nem fogja megoldani a problamadat egy barati tarsasag, mert ha az atlagnal melyebb vagy, ott is a tarsasag szelere fogsz sodrodni. Ugyanez a velemenyem egy tars kapcsolatrol, hacsak nem talalsz magad melle egy olyan partnert aki teljesen olyan mint te, es akkor jobban megertitek majd egymast, de akkor is erezni fogod majd neha az urt.
Ez teljesen termeszetes, es akkor leszel igazan boldog ha ezt megerted, mert a lelkunk melyen mind maganyosok vagyunk, foleg ha mas vagy mint az atlag.
Azt olvastam egyszer egy ezoterikus konyvben, hogy akkor nem erzed egyedul ezt a maganyt, amikor igazan elmerulsz valami kreativ tevekenysegben amit orommel csinalsz, amikor eszre sem veszed hogy repulnek az orak.
Ez ilyen civilizációs modern kori jelenség,pl a filmek nagy része az erőszakról szól, hogy kell legyőzni a másikat, a bulvár arról szól, hogy kell, kellene tökéletesnek kinézni, hogy imádjanak a közösségi oldalakon, a politika pedig, hogy szerezz sok pénzt, kapcsolatokkal, protekcióval, ez egyéb tevékenységre is igaz(adócsalás, kábítószer kereskedés stb).
Szóval a létünk tele van azzal, hogy nyomjuk el a másikat, mivel legyünk jobbak.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!