Ti éreztétek már úgy, hogy már nagyon régen történt
veletek érzelmileg valami igazán jelentős, számotokra
valamiért emlékezetes, meghatározó dolog?
Figyelt kérdés
Közel sem csak a szerelemre gondolok. 30 múltam és visszatekintve az elmúlt 10-15 évemet nem tudnék talán csak 1-2 maradandó momentumot felidézni. Ilyen pl. egy tánc egy lánnyal, ami valamiért jóval több volt, mint egy sima tánc - nem beszéltünk, mégis kaptunk egymástól valamit. Vagy egy apró, de őszinte gesztus valaki részéről, amiben benne van az, hogy gondol rád és törődik veled. Szinte nem is találkoztam emberrel az elmúlt 10 évben, akit végső soron nem csak a saját sz_ros dolgai érdekeltek volna, hanem az is, hogy én vagy valaki más mit érez. Sokszor nagyon maga alá temet a gondolat, hogy magam, vagy a világ miatt nem is éltem legutoljára csak kb. gyerekként. Az igazán jó élményeim ebből az időszakomból származnak.
2017. júl. 2. 00:33
1/7 anonim válasza:
Igen, mindenki utált, és ütött, holott 5 évesként annyi volt a bűnöm, hogy létezem. Mára rengeteg dologért megdolgoztam, segítetem másoknak is. Ugyanolyan magányos, semmi-ember vagyok, mint 5 évesen.
2017. júl. 2. 00:40
Hasznos számodra ez a válasz?
2/7 anonim válasza:
Most hiába is írod, hogy nem a szerelemre gondolsz, mégis az jön le nekem az írásodból, hogy nincs párkapcsolatod és ez a te bajod. Utálom ezt a szót, de mit szoktak mondani : szeretethiányos vagy, gyere megszeretgetlek, feküdj a csecsemre xD
"Vagy egy apró, de őszinte gesztus valaki részéről, amiben benne van az, hogy gondol rád és törődik veled. Szinte nem is találkoztam emberrel az elmúlt 10 évben, akit végső soron nem csak a saját sz_ros dolgai érdekeltek volna, hanem az is, hogy én vagy valaki más mit érez."
Na ezért gondolom amit gondolok.
2017. júl. 2. 01:42
Hasznos számodra ez a válasz?
3/7 A kérdező kommentje:
Igazad van második, tényleg magányos vagyok. De miért? Hiszen járok társaságba, vannak "barátaim", kapcsolatom ugyan nincs most, de amikor volt is sokszor egyedül éreztem magam. Akkor erre mi a megfejtésed? Te boldog vagy? Ha igen, mitől? Első köszönöm a választ.
2017. júl. 2. 01:45
4/7 anonim válasza:
* Nem jó az ilyen nyifi nyafogás, vagy jönnek maguktól az ilyen dolgok, vagy inkább akkor ne is jöjjenek, ha könyörögni kell miatta.
2017. júl. 2. 01:46
Hasznos számodra ez a válasz?
5/7 A kérdező kommentje:
Azt nem tudom, az ilyen hozzád hasonló fogyatékosok miért írnak ide, ha meg sem próbálják értelmezni a kérdést.
2017. júl. 2. 02:04
6/7 anonim válasza:
Nekem mindig is szívügyem volt, hogy javítsák a környezetemben lévők kedvén, meghallgassam a problémáikat és együtt találunk rá megoldást. Csak az a probléma, hogy én ezért cserébe bántást és undorító viselkedést kaptam. Na azóta csak a saját dolgommal foglalkozom, csak a saját boldogságom számít. Soha többet nem helyzek senkit magam elé.
2017. júl. 2. 10:57
Hasznos számodra ez a válasz?
7/7 anonim válasza:
28 vagyok, az elmúlt 8-10 évben egészen biztosan nem történt velem semmi hasonló. Engem felőröl. Nem csak ez, sok minden más is, de itt most nem ez a lényeg. Sokan mondják, hogy csak magunkkal foglalkozzunk, ne törődjünk másokkal, én ezt soha nem tudtam megtenni. Mégis azt lett az eredménye, hogy baromira magányos lettem. Sokszor elgondolkodtam már az elmúlt éveken, de rendkívül elszomorodok, konkrétan férfi létemre elfog a sírás, hogy semmi jó nem történt velem, senki nem foglalkozott, törődött, szeretett volna. Mocskosul kemény.
Nekem max ilyen 20 éves korig voltak pozitív élmények az életemben.
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
válasza: