Azok, akik nem szeretnétek gyereket, családot! Belegondoltatok már ti is abba, hogy nem lesz a legjobb így öregnek lenni?

Nem szeretnék megöregedni, és egyet is értek azokkal, hogy az a terv, hogy azért vállaljunk gyereket, hogy ne legyünk magányosak, egyrészt önzés másrészt, kétséges, hogy összejön. Sok ember feleslegesnek, élősködőnek tartja az időseket, nem véletlen, hoy sokan egyedül végzik az otthonokban, és nem feltétlenü biztos, hogy erről ők tehettek, mert rosszul nevelték a gyereket.

Márészt elég magányos terészetű vagyok, és nem azért, mert nem örülnék több társaságnak, inkább nem tudom elviselni az embereket alapvető gondolkodás -és viselkedésbeli különbségek miatt és nem értek szót velük. A gyerekekkel is ez a helyzet, csak őket más dolgok miatt nem szeretem. Azért nem fogok végig szenvedni éveket a gyerekneveléssel, és vállalni a kötöttséget, a szabadidő feláldozását, hogy öregkoromban pesztráljon. Másrészt, úgysem tudnám olyan emberré nevelni, amilyenné gondolom, mert a nevelésemet kb el is rontanák az óvodában, iskolában, bárhol szembejövő befolyásoló tényezők. Még ha olyan emberré is válna, akivel jó kijövök, kompatibilis lenne a személyiségünk, és törődne velem idős koromba, akkor sem érné meg a sok energiát, lemondást.

Amúgy milyen mentális és genetikai problémmáid vannak? Amennyiben tényleg vannak, nem csak önsajnálatból rámondod, elég tiszteletre méltó, hogy nem vállalsz gyereket. Sok ember tényleges mentális problémával és genetikai betegséggel is vállal gyereket, mert neki ez jár és megteheti, arra meg magasról tesznek, hogy milyen embereket hoznak létre ezáltal a társadalomba.