Éreztétek már úgy magatokat, hogy bárcsak ne léteznétek?

Igen. Már nagyon elegem van abból, amit manapság "élet" fantázianéven emlegetnek. Tele van a tököm a kivagyi, szűk látókörű, önimádó emberekkel, az agymosással, a reklámokkal, az erőszakoskodókkal, a pofátlanokkal, tolvajokkal és legfőbbként a szélhámosokkal, akik mindig gondoskodnak arról, hogy egyre nehezebben tudjon a köznapi ember létezni. Aki csak tud pénzt szed a többiektől a legkülönbözőbb jogcímeken, ott és úgy nyúlja le a másikat, ahol és ahogyan csak tudja.

Hihetetlen jövedelmek mögött van nulla teljesítmény úgy, hogy a másik véglet ha a csillagokat lehozza az égről, akkor is nélkülözni kényszerül. Akik kaszálnak, érdemben semmiért nem felelősek - sem a jelenben, sem a jövőben, - de ha átlagemberként lenyúlsz egy tejfölt, "befalaznak", - mint a Kőműves Kelement. A többség, - aki ilyet érez, - gyáva kinyírni magát, így marad a halál türelmes kivárása, ami úgyszintén nem egyszerű, mert ott is hülyénak nézik gyakorlatilag az embereket, ahol az emberek gyógyításával, egészségügyi kínjainak enyhítésével kellene hivatásból foglalkozni. - Miközben egy életen át lehúznak járulékra, inged-gatyád el kell költened, amikor megbetegedsz és ész nélkül váratnak mindenhol, mondván, hogy "ha beteg vagy, akkor ráérsz" (4-5 órát ücsörögni, toporogni feszült betegtársaiddal együtt egy orvosi váróban vagy egy kórházi folyosón), hiszen erről szól az élet. (Ide vezet az, hogy Magyarországon fenn lehet tartani VIP-osztályokat, - nem is tudhatja meg egy egészségügyi államtitkár, hogy milyen érzés órákat rohadni egy folyosón, miközben a protekciósok sorban sétálnak be az orrod előtt és kussolnod kell, mert a VIP-osztályon nincs ilyen, ahol egy embert 17 nővér ugrál körbe). A hétköznapi életre pedig a számítástechnika nyomja rá a bélyegét: miközben mossák a tömegek agyát, hogy szaporodjatok, a multik számítástechnikával vezérelt szuper gépsorai termelik a profitot, amit nem adóztatnak meg olyan mértékben, hogy az utcán hempergő munkanélküliek emberhez méltóan élhessék le a hátralévő életüket. - Lehet ész nélkül szaporodni, de ez csak oda vezet, hogy több lesz az éhes száj, mivel a túlfejlett technológiákkal ott és úgy küszöbölik ki az emberi tényezőt, ahol és ahogyan csak lehet. A gépet fel kell tölteni, karban kell tartani, programozni kell adott esetben és áramot is fogyaszt, de ha ezekkel meg vagy, akkor a nap 24 órájában termeli a profitot a beállított minőségben, - nem hőbörög, nem késik el, nem megy el előbb a munkahelyről, nincs rossz napja, mindig "van kedve" dolgozni, nem megy el szabadságra és betegállományra sem. A minőségről meg annyit, hogy a "fogyasztói társadalom-szemléletnek" köszönhetően lényegében minden úgy van - nagy gonddal - megtervezve, hogy ne legyen olcsó, pillanatok alatt elavultnak tudhasd, és ha elromlana, még csak véletlenül se érje meg javíttatni, - vegyél újat! (Azok a találmányok nagy gonddal vissza vannak tartva, amelyek felhasználása által mérnökök és a kaszáló gépezet tagjainak ezrei válhatnának feleslegessé). Az emberek mellett úgy szállnak el az évtizedek, hogy lényegében semmit nem tudnak felmutatni, csak adósságot és egyik napról a másikra tengődve vegetálnak, - semmi érdemi nem történik körülöttük, ami életkedvet adhatna nekik. Aztán belemélyedhetnék a kivételek rendszerébe is, de inkább nem, - a lényeg az, hogy a csúcsragadozók a kiválasztott állatfajok.

De amúgy szeretek élni! Éljen május 40!