Mit hozhatok ki a magánnyal?

Nem a világ rossz hanem az emberek zöme, önzőek, beképzeltek, lesajnálóak ha nem irigylésre méltó vki külsőre, egzisztenciálisan,anyagilag.

Ha folyton a magányon rágódsz nem leszel se boldog, se kiegyensúlyozott.

Ha nem szeret senki, akkor ne éld meg katasztrófaként, gondolj arra, hogy felnőtt leszel nemsoká, még lehet barátaid, párod, de ahhoz neked is tenni kell ha erre vágysz. Addig pedig érdemes valamivel elfoglalni magad, játék, hobbi, kirándulás, hidd el jót tesz. Amúgy én 35 évesen egyedül élek, nincs 15 éve kb barátaim.

Mert az "ilyen világ" megmutatja neked, hogy az élet így működik: vannak nehéz fejezetek is. A jó és a rossz periodikusan változik bennünk és körülöttünk, így kerülünk egyensúlyba. Nem lehet tehát minden csak jó, vagy minden csak rossz.

Az életünk fontos szerepe a rossz megtapasztalása is. A létezésünk célja és értelme a fejlődés, a rossz nélkül ez nem tudna teljesülni, tehát az életed megszakíthatod, de a létezésedre ez nincs befolyással: fejlődésed során újra és újra szembesülni fogsz a nehéz pillanatokkal, amíg a "leckét meg nem tanulod".

Tehát jobb, ha hagyod magad, előbb szabadulsz ;)

Kitartás!