Szerintetek mennyi ideig bír egy ember egyedül élni?

Minek tetted fel a kérdést, ha semmilyen ellenvéleményt nem fogadsz el? Úgy tűnik már rég megvolt a magad válasza, csak arra vártál, hogy valaki megerősítsen.

Amúgy a társas lényt nem feltétlenül kell úgy értelmezni, hogy ez azt jelenti, hogy az embernek mindenáron egyvalakivel összezárva kell leélnie az életét. Attól, hogy valaki egyedülálló, nem feltétlenül magányos és kielégületlen, mert vannak barátai, rokonai, akikkel szociális igényeit kielégítheti(pl.: beszélget velük egy jót), azt pedig már említette valaki, hogy szexuális igényeket nagyon egyszerű kielégíteni a mai világban.

Az már más kérdés, hogy mondjuk egy lakatlan szigeten mindenkitől és mindentől elzárva élni tényleg az őrületbe kergetné a legtöbb embert, de ott se az hiányzik a hajótöröttnek, hogy összekösse valakivel az életét, hanem hogy legyen kihez szólnia, legyen kivel megosztania a bánatát, örömét... na, meg persze nyilván a praktikus szempontok is játszanak, pl. egy szimpla vakbélgyulladásba belehalna... de eltértem a témától. A lényeg, hogy az előbb említett funkcióra(nem a vakbelesre) megfelel egy jó barát, de hát ugye az megint más, mert ő nem veled lakik(szerencsés esetben).

Az idők végezetéig lehet egyedül élni. Van, aki így van bekódolni (ezt adta neki a sors), van, akit 100 csajjal keverhet, de közben egyedül van.

Melyik a jobb: a magányos magány vagy a társas magány?

Igen leirni egyszerü,hogy életem végéig.

De nekem még sosem volt barátnöm,mégis majd megöl a vágy.

Persze,hogy lehet nö nélkül élni,csak nem érdemes.

Én 24 éve élek egyedül minden gond nélkül. Részemről ez a " társas lény " csak egy közhely.

Nem vagyok antiszociális mert munkatársakkal remekül elbeszélgetünk ha úgy adódik, de részemről ennél több társasági élet nem is szükséges, teljesen nyugodtan meg lehet lenni női társaság nélkül.