Van még itt olyan, aki ennyire selejt tagja a társadalomnak, mint én?

Tele van melegekkel az ország, kizárt, hogy ne találnál másikat :)

Itt a heterok vannak kisebbségben...

Kedves Kérdező!

Én is azt gondolom, hogy egyáltalán nem tűnsz "fogyatékosnak" legalábbis elég értelmesen fogalmazol.

Voltak olyan ismerőseim, akik két értelmes mondatot nem tudtak kinyögni, mégis leérettségiztek, úgyhogy efelől ne aggódj szerintem.

Lehetséges, hogy amikor tétje lesz a dolgoknak, akkor jobban teljesítesz majd, míg otthon talán nem köt le annyira a gyakorlás. (Én legalábbis így voltam vele.)

Egyébként hova jelentkeztél, mi szerettél volna lenni?

A kemény szociális fóbiád nehéz innen a képernyő másik oldaláról megítélni, de egyébként sokáig én is ilyen voltam, még most sem feltétlenül szeretek hivatalos ügyeket intézni, vagy felhívni mondjuk az orvost, vagy ilyenek.

De hamar meg lehet szokni, és ahogy az ember egyre több mindent intéz, rájön arra, hogy az idegenek is ugyanúgy emberek, akiknek nagy része segítőkészen fordul feléd.

Szerintem ha tesóddal jóban vagy, ahogy írtad, akkor esetleg szervezhetnétek több közös programot, az lehet, hogy segítene oldódni egy kicsit.

A melegséggel kapcsolatban nem tudok sok biztatót mondani, én is ezt az utat taposom, és én sem látok sok fényt az alagút végén, csak hinni tudom, hogy egyszer változik ez a helyzet.

Egyáltalán nem tűnsz egy selejt embernek, úgyhogy tudom, hogy nem könnyű, de próbáld meg kicsit értékelni és szeretni magad.

Sok sikert amúgy az érettségihez!

(Nem olyan vészes, mint most elsőre tűnik, de azért adj bele mindent!)

Én is 18 éves vagyok és nekem is hasonló problémáim vannam, mint neked. Nekem is nehez megy a tanulás és a beilleszkedés.

Ezen kívül egyet kell értsek az előttem kommentelők többségével, akik többnyire azt állították, hogy pl a sport az önbizalmat ad.

Nekem is jó volna sportolnom. Elég vékony alkat vagyok és (mint ahogy már mondták) az önbizalmat is fejleszti.

De nekem sincs olyan haverom, akivel elmehetnék, vagy egy hely ami alkalmas lenne pl kocogásra.

Mondja ezeket egy olyan ember aki nem mer változtatni. Ugyanis ha magadnak valamit megígérsz, vagy bárkinek, utána abban a minutumban köddé vallik mindaz amit igértél. Ugyanis az eredményeket, MINDIG a TETT hozza meg, attól függően, hogy hogyan csinálod. Mert lehet rosszul is tanulni, de jól is. Döntés kérdése MINDIG, MINDEN!

Az első lépést, azt hogy te ezt nyíltan, KONKRÉTAN megfogalmazva kiírtad ide, és gondolom ezért a felelősséget is vállaltad, már megtetted az első lépést a változás felé.

Akkor... Miért is volnál selejt? A selejt cselekszik?

A másik dolog, hogy mennyire tudod ELFOGADNI a dolgokat. A mai világ arra nevel (megfigyelésem szerint) hogy olyan légy mint MÁS! Ez kizárja az elfogadás lehetőségét. Mert mindig megfelelni akarok, ami azt jelenti, hogy hiány van bennem, amit kívülről akarok valamivel pótolni. Ebből kialakul a társfüggőség, depresszió stb...

Lépj hátra és mérlegeld a problémáidat. Vannak olyan súlyosak, hogy nem tudnád megoldani? Nem. Mindent meglehet, lépésről-lépésre.

Igen, van : én.

https://www.gyakorikerdesek.hu/emberek__magany-egyedullet__8..

Sajnos biztatót nem tudok írni, én sokkal rosszabb helyzetben vagyok mint te és már mindent megpróbáltam.

kb 40 éve tartom magam depressziósnak, de 50 évvel ezelőtt már a halállal is megbarátkoztam. Vigyen, amikor csak akar, de mihamarabb! Nagy bánatomra nem kellek neki.

Négy esemény segített, hogy a helyzetemet könnyebben elfogadjam.

Az internet elérhetősége otthonomban.

Apám halála - gondozása elég nagy stresszben tartott 11 éven keresztül.

Önismereti tanfolyam - ezt ajánlom neked is, és még nagyon sok embernek! Drága volt, és haszontalannak tűnő. Egy mondatot tanultam a 3 napos tanfolyam alatt, de azt a tudatalattimba vésték, amihez értenek. Jelentősen könnyítettek lelki terhemen.

(ui: a 4. esemény most nem jut eszembe)