Hogyan dolgozzam fel azt, hogy vesztes vagyok, és koncentráljak a jövőre ennek tudatában?

Én változtatni szeretnék, de eszembe jut mindig, hogy mekkora lúzer és szerencsétlen gyökér vagyok, és már nincs is kedvem az egészhez.

Hogyan lehetne azt, hogy ne érdekeljen a múlt, és ne jöjjön mindig szembe velem?

Mert szerintem nem létezik olyan, hogy "akkor most én új életet kezdek holnaptól vagy akár mától", mert ez egyáltalán nem lehetséges. Tehát hogy most eldöntöm, hogy innentől másképp lesz, és akkor kitartok a döntésem mellet. Ez teljesen nem valósítható meg szerintem, csak hosszú évek alatt, és az a bizonyos új élet csak akkor jön, ha átbillen a mérleg a másik oldalra.