Ez mégis mi? Depresszió? Pánikroham?

Sziasztok!

Előre is köszönöm annak, aki szán rám 5 percet.

20 éves srác vagyok. Elöljáróban leírnám, hogy édesanyám elég komoly pánikbetegséggel és depresszióval küzdött, nem tudom ez átragasztható-e vagy örökölhető-e.

Gyakorlatilag arról van szó, hogy vannak helyzetek, amikor mindig is rám jön a ?"pánikroham"?.

Kisgyerekkoromban versenyszerűen fociztam, és minden hétvégén meccsek előtt hánytam nem tudtam enni szédültem..

Aztán 13 évesen is volt egy eset. Beteg voltam, ezért nem voltam iskolában. És amikor beteg voltam, általában a nagy barátaim sosem hitték el és folyton cseszegettek hogy lógok. Gondolom ez beépült a tudatalattimba, ezért, amikor meggyógyultam bementem a suliba és 8.00 előtt rám jött a hányinger a honvágy és hogy nem tudok ott maradni. Ez péntek volt. Utána minden oké a hétvégén és vasárnap este egy tényleges pánikroham törhetett rám. Egyszerűen nem tudtam enni, nem tudtam abbahagyni a sírást és a rimánkodást a szüleimnek, hogy nem akarok bemenni. Órákon át hánytam, hasmenés, remegés. Akkor lett felhívva egy gyerekpszichológus, aki mondta hogy egy 250mg-os Xanaxnak a negyedét vegyem be. Rá 20 percre olyan volt mintha nem lenne semmi gond az életben minden sima és boldog lenne. Könnyen elaludtam és ez nem is jött elő a suliban sosem. Pedig csak 1x vettem be aznap este.

Utána sokszor volt ilyen eset az évek alatt, de mindig valami olyan esemény előtt, ahová egyedül kellett menjek vagy tábor, ami messze volt otthontól. Majdnem ugyanez a nem akarok menni hiszti volt. Ilyenkor mindig be kellett vegyek 1-1 xanaxot. Próbáltunk egyébként gyerek-nyugtatót de semmit nem használt.

Picit előretekerve a dolgokat, már 19 évesen utaztam a barátnőmmel külföldre és a reptéren tört rám ismét évek után ez a pánikroham féleség. Ugyanaz a hányás, remegés szédülés haza akarok menni típus. Konkrétan ott voltam, hogy életem utazása előtt simán hazamentem volna. Ugyanis ketten mentünk és gondolom akkor tudatosult bennem ,hogy a világ másik felére utazunk 19 évesen ketten és enyém minden felelősség.

Azóta vége lett egy 3 éves kapcsolatomnak, ami nagyon megvisel a mai napig. Gyakorlatilag egyedül szörnyű, csak barátokkal rokonokkal érzem magam felszabadulva, de ez meg ritkán van. Főleg esténként és éjszaka tör rám az egyedüllét és a magány. Pár hete volt az első alkalom, hogy túllépjek egy másik lánnyal. Már megvolt beszélve, hogy átjön és aznap 1 órával az egész előtt jött megint az egész. Nem tudtam enni égett a gyomrom, aztán lemondtam. És amint lemondom, rögtön megnyugszom és akkor már csak az van ott, hogy mekkora barom vagyok ,de egyszerűen nem tudom kezelni a fent leírtakat. Ezerszer meghallgattam, hogy ezt fejben kell legyőzni, de egyszerűen nem ment soha és nem megy most sem.

Mit mondanátok, ez mi? És mit érdemes szedni erre? Valami nagyon egyszerű görcsoldót? Xanaxot 3 éve nem vettem már be és ha nem szükséges nem szoknék rá, mert sajnos nagyon gyorsan megvan, erre rájöttem anno 13 évesen. :) Magne B6 segíthet vagy ez komolyabb dolog?