Hogy tudnam ezt lekuzdeni? Ez az egyetlen dolog ami nem jo az eletemben.

Nagyon zarkozott, visszahuzodo es csendes lany vagyok.

Ha nem ilyen lennek, akkor azt mondanam, hogy szinte tokeletes az eletem. Mivel: Nem vagyok onbizalomhianyos, meg vagyok elegedve a kinezetemmel. A leheto legjobb csaladban elek, ahol fantasztikus emberek vesznek korul. A szuleim (majdnem) mindent megengednek, es rengeteg dolgot megkapok (amiket meg is becsulok). Gyerekkorom ota lovagolok, ami egy hihetetlen jo dolog az eletemben. Egy nagyon eros suliban tanulok, az atlagom is jo. Ha kituzok valami celt magam ele azt megvalositom (pl. nyelvvizsga, edzes). Optimista ember vagyok (mindenben es mindenkiben a jot latom, a jovore is optimistan nezek). Az emberekkel kedves vagyok, ezaltal ok is kedvesek velem. Ha nem szeretek valakit, akkor arra nyomos indokom van. Van egy legeslegjobb baratnom, akit 2 eves korom ota ismerek es nagyon kotodunk egymashoz.

Ezek mind szuper dolgok, es nagyon orulok, hogy ezek rendben vannak az eletemben. DE...nagyon nehezen nyitok masok fele, es eleg felenk vagyok. Emiatt keves baratom van. Az altalanos iskolaban ez meg nem zavart, mert ott mindenki elfogadott igy. Aztan bekerultem egy hatosztalyos osztalyba. Ott kiderult, hogy ez igy nem jo. Nem tudtam megnyilni masoknak, pedig probalkoztam. Hamar periferiara kerultem az osztalyban. Megertem. Egyszeruen nem tudtak mit kezdeni velem. Egyetlen hozzam hasonlo baratnom lett, akivel azota is szoros baratsagot apolok. (Ha valakinek megnyilok, illetve ha valaki eleri hogy megnyiljak neki, akkor utana en tuzbe is mennek erte.) Sokan bantottak is amiatt az osztalyban, hogy en ilyen vagyok. Voltak akik ezt ugy tettek, hogy nem is tudtak rola. Ezekutan ugy ereztem, hogy ezt mar itt elrontottam. Ezert osztalyt valtottam 9.re (most kezdtem az evet). Menekulesnek tunik, de egyszeruen csak elolrol akartam kezdeni. Meg akartam valtozni. Az uj osztalyom egyebkent tarsasagilag es szakilag is jobb. Az elejen ugy nezett ki, hogy itt jobban be fogok tudni illeszkedni. Az elejen atleptem a hataraimat. Olyan dolgokat csinaltam annak erdekeben, hogy baratokat szerezzek, amiket nem gondoltam volna hogy eleg bator vagyok hozza. Talan az egesz felev alatt a hataraimat kellett volna atlepegetni... Csakhogy ez abbamaradt... Lettek baratnoim (nem sok), de az osztaly nagy reszehez nem sikerult kozel kerulnom. Pedig mindenki annyira rendes... Tudom, hogy velem van a hiba. Egyszeruen nem tudnak velem mit kezdeni. Mert ha ossze is kerulok veluk, nem nagyon beszelek. Nem tudom hogy ez a zarkozottsag miert alakult ki bennem. Felek attol, hogy nem fognak szeretni...hogy hulyeseget mondanek... Talan a zarkozottsagommal probalom "vedeni" magam a csalodasoktol (amik talan csak a fejemben leteznek). Csak igy kizarom az eletembol a jo es rossz dolgokat is.

Peldaul ev elejen nagyon joban lettem nehany lannyal..de az en hibambol eltavolodtunk, mivel parosan voltak es nem akartam par nelkul maradni koztuk (bar ez igy utolag hulyeseg, csak vannak ezzel kapcsolatban rossz emlekeim).Annyira egy emberre koncentraltam utana, hogy legalabb o legyen nekem, hogy a tobbieket elzartam magamtol. Szoval az osztalykozossegben most is periferiara kerultem. De termeszetesen nem csak az osztalyon belul vagyok ilyen zarkozott, hanem mindenhol.(Kiveve a kozeli barataim es csaladtagjaim koreben.)

Koszonom annak, aki idaig elolvasta az irasomat:)

Segitsetek! Hogyan tudnam ezt a zarkozottsagot lekuzdeni, hogy boldog lehessek?

15/L