Van így értelme az életemnek?

Alig sikerült valami az eddigi életemben, azon kívűl számtalan kudarcélményem volt, főleg az utóbbi időkben. Nincsenek barátaim, és igazán jól nem is emlékszem mikor éreztem magam utoljára. Zárkózott lettem pár év alatt, amíg szinte minden nap engem piszkáltak az iskolában, és nem tudok beszélgetni senkivel, még a szüleimmel sem. Sokat gondolok az öngyilkosságra, de nem akarom megszerezni a szüleimnek és a többi rokonomnak azt az örömöt, hogy részt vehessenek a temetésemen. Egyszóval gondolok rájuk, de mostmár magamra is szeretnék, és én már nem tudom, hogy és mit tegyek.