Kinek mi a véleménye arról amit alant hosszadalmasan kifejtettem?

Az élet egy rothadt, bunkó nagy habostorta! Először a szemünk kívánja, utána esszük mert finom, aztán esszük, de már nem esik jól; a végén meg már nem tehetünk mást, mint tömni magunkba ha kell, ha nem és bele is pusztulunk.

Jól önmagát csak a szívével láthatja az ember, a többi meg annyira felesleges, hogy tulajdonképpen teljesen el is hanyagolható. A zen buddhista tanítás azt tartja, hogy az életben túlságosan sokat aggódunk az arcunk miatt, túlságosan sok gondolatunk forog az arcunk körül és mindig azt fürkésszük mások milyennek látják az arcunkat; ugyanakkor hajlamosak vagyunk elfeledkezni arról, hogy az arcunk az egyik olyan testrészünk, amelyet a legkevesebbet van szerencsénk közvetlenül megfigyelni életünk folyamán. Tükör kell ahhoz is, hogy egyáltalán csak egy pillantást is vethessünk rá, most képzeljük el mi lenne akkor, ha nem találták volna fel a tükröt!

Az élet egy iszonyúan röhejes, teljesen idióta tréfa, nem lehet és nem is érdemes komolyan venni. Leghelyesebb talán, ha egyáltalán nem is veszünk tudomást róla, hanem elhisszük a bögölylégynek, hogy teljesen ártatlanul szállt ránk és csípett belénk egy óriásit – csak mert nem tehetett mást, ez volt számára eleve elrendeltetve. Szeressétek azt akit szeretni szeretnétek és soha ne mondjatok le róla, mert álmaitokban egyszer majd úgyis igazából karjaitokban tarthatjátok.

Érdekes, néha az ember mindent megtesz annak érdekében, hogy megfeledkezzék valakiről aztán puff, álmunkban felbukkan az illetőt! Még le sem hunytuk a szemünket, de már ott fekszünk valamelyik ismeretlen karibi sziget tengerpartján a kényeztetően langyos és lágy homokban, a háttérben pálmafák között néhány arab ló legelészik. Egy biztos: az időtlenség a legnagyobb kegyelem ami a földön előfordulhat, aki a szerelmét időtlenséggé konvertálja és úgy ajándékozza neked, attól olyan ajándékot kaptál, ami pénzben sohasem lesz kifejezhető! Ez kegyetlenség: Ő tudta már a legelső pillanatban is (ott az informatika órán amikor egymást mellett ültünk), hogy sohasem lesz az enyém! Ugyanakkor törvénykezett felettem: egészen halálom pillanatáig szeretni fogom és nincs másik lehetőség, mert ez így van megírvan egy olyan könyvben, amely ebben a világban soha, egyetlen példányban sem fog a könyvesboltok polcaira kerülni!