Vannak mások is akik depressziósak attól, hogy félre sikerültek a kamsz évei?
22 éves leszek idén, sajnos az életem nem a legjobb. Se általánosba, se középiskolában nem voltak barátaim. Több iskolába is jártam, az utolsóban az osztály egy vicc volt. Semmilyen össze tartás nem volt, egy része tartott csak össze a társaságnak, a többi nem. Ahogy vége lett a középiskolának el is szakadtam az osztálytársaktól, egyikkel se beszélek már.
A ballagásom is szomorúan telt, senki sem jött el, családi körben meg se lett így tartva. Érettségim se lett a legjobb, a választható tantárgyat leszámítva 2-es lett. Egyetemre esélyem sincsen, jártam utána egy OKJ-s képzésre, ott ugyan alakultak ki társaságok, de engem egyik se fogadott be. Tavaly véget ért, 2 sikertelen vizsgán vagyok túl, fel adtam, mert drága a vizsgázás, igazából azt bánom, hogy az elején nem hagytam ott azt a sulit. Természetesen abból a közegből se maradt meg senki sem.
Jelenleg közmunkán vagyok, a munkatársak kinéznek (ez esetben én sem tartom Őket sokra).
Nagyon elszomorodom, hogy látom a sok ballagó diákot, boldogok, vannak barátaik, párjuk, én meg nem tapasztaltam még se a barátságot, se a szerelmet, főleg a tini a szerelmet nem.
Úgy érzem nincs értelme az életemnek.
Mit tehetnék, hogy találja társaságot? :(
Az emberek romlottsága miatt depressziósnak lenni öncsalás. Csak szólok.
Kérdező, valami hobbi, amit másokkal szokás csinálni, pl. vmi sport esetleg?
A tanulást meg ne add fel, értelmesen írsz, többre vagy hivatott, mint a közmunka.
Nekem egy-két barátom volt, de az iskolák befejezése után szétszéledtünk. Bár néha telefonon beszélünk, de a nagy fizikai távolság miatt nem találkozunk, és így már semmi sem a régi.
Nekem jól sikerült az érettségim, eljutottam egyetemre is, lediplomáztam, de a végeredményen ez nem sokat változtatott. Hol volt munkám, hol nem, sőt én is voltam közmunkán, annyi, hogy irodára osztottak be. Sajnos most sincs állásom, csak alkalmi munkáim. Így persze nem merek barátok, barátnő felé sem nyitni.
Összességében én is kilátástalannak érzem az életem. Nem látom értelmét, minek tanultam annyit. Nekem sem volt még párkapcsolatom. A diákéveket sajnálom én is, mert aki lazábban fogta föl, nem tanult annyit, többre vitte minden téren...
Nekem valamilyen szinten jók voltak a gyerek és tinédzser időszakom. Sőt, nagyon jó, bár lehet csak az idő szépíti meg. Mégis 19-20 éves koromtól kezdve többnyire magányos életet élek, mivel totál szétszéledt a banda, a haverok, olyan szinten hogy neten se tartom velük a kapcsolatot. Sőt, igazából senkivel. Párkapcsolatom sincs, karriert sem tudtam ezidáig magamnak kiépíteni, ami azt illeti elég boldogtalan életet élek.
Amit tanácsolni tudok: ne foglalkozz a tini éveiddel, nem ezért szar most neked. Nekem marha jó volt, mégis majd meg őrülök a magánytól. Közmunkáról meg amint tudsz lépj le, bár soha nem voltam még, tudom milyen emberek végzik ezt a munkát. Írásodból ítélve normális, értelmes alaknak tűnsz, kár lenne ha lebutulnál közéjük. Bár gyári munkák is hasonlóak, ott több pénzt keresnél, illetve olyan helyre kellene menned, ahol sok fiatal csaj dolgozik. Mondjuk én is próbáltam ezt, nem jött össze semmi, igaz én tökre úgy érzem hogy átok ül rajtam, szóval én nem vagyok mérvadó. Magyarországon szerintem már fölösleges lenne elmenned tanulni, szakmát már nem lehet tanulni, tönkre vágtak mindent, egyetem meg nem biztos hogy neked való lenne, meg szerintem van elég diplomás ember ebben az országban. Én külföldet mondanám, ha nem tudsz nyelvet, akkor iratkozz be valamilyenre és tanulj. Más kultúra, új közeg, emberek lehet jót tenne. Igaz rohadt kemény lesz az elején. Én 3 évet húztam le, majd haza jöttem, 3 éve vagyok itthon, de totál tönkre mentem az itteni helyzettől, és a magánytól, jelenleg azon vagyok hogy minél előbb visszajussak.
Társaságot találni ma Magyarországon meg mocsok nehéz. Írhatnám a szokásos sablon szöveget, mint mások, hogy menj el sportolni, menj el szórakozóhelyekre, kirándulni stb. de az ilyen tanácsokon már csak röhögni lehet. Vagy spontán az élet fog melléd söpörni valakit, esetleg munkahely által, más esetben könnyen lehet hogy magányos éveknek nézel elébe. Haverok, társaság nélkül ismerkedni, csajozni gyakorlatilag a lehetetlennel egyenlő.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!